Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Nemesi ellenállás a Jászkunságban, különös tekintettel Jászapátira
Tanátsnak akarattyát alázatossan jelentették volna, olly vigasztaló válaszszal jöttek, hogy a' kívánt munkának rendben szedést Várassunk nótáriussával Jászay Mihállyal örömest fel vállallya, és valamint tudgya, emlékezik, és írásokban talállya minden dolgokat mentül igassagosabbnak, és helyesebbnek itilend, a' szerént protocoláltattya, a' mint ezen munka még a’ Tavaszon elkezdődik és véghez = is vitend." jegyezték fel.17 * * Jászapáti nemes városában tehát sok, és köztük igen tekintélyes nemes család élt a XVIII. században, s a XIX. század első felében, közöttük legrangosabbak voltak a tekintélyes vitézi renden lévő katonáskodó középnemesek, akik a „Nemzetes és Vitézlő” címet használták. Tekintettel arra, hogy több család már a Gömörben közbirtokos, földesúri (compossessor) família volt, a Jászságba, közelebbről Apátiba kerülve megőrizték nemesi öntudatukat, sőt, felsőbbrendűségüket, ami gyakran fennhéjázásban, erőszakosságban nyilatkozott meg. Ez a mindennapi életben számos konfliktussal járt, gondot okozva a városi elöljáróságnak is. Míg például Nemzetes és Vitézlő Dósa Pál a közjó előmozdításán fáradozott, a szerteágazó família egyes tagjai éppen ellenkezőleg, a közrend megbontásában játszottak szerepet. Apáti magisztrátusa 1762-ben hozott ítélete szerint „Dósa Mihályjnajk Városunkban némelly rendetlen tselekedeteiért lakása meg nem engedtettvén, ennek háza [...] jhis Rhbus 12. őrőkőssen Gecző Gergely Lakosunkjnak] engedtetett 18 A városi tanács 1805-ben is foglalkozott nemesi kihágással: „Dósa György mint külömben részeges ember, Rátz Ferentz malaczának világos nappal a Háza előtt a nagy szélben lett agyon lövésiért az Tettes Ns Djistrictu]soknak olly móddal fel adatni rendeltetik, hogy a lövöldözestűl puskázástól, és az éjczakai devemázástul mint mértéktelen életű ember egyátallyában el tilalmaztattni rendeltessen 19 Az előző esetben a városi tanács saját hatáskörében intézkedve vonta meg a kisnemes lakhatását kibecsülve házából, az utóbbi esetben már a Jász Kerülethez terjesztette fel a kihágási ügyet. Napirenden voltak a rendbontások, erőszakosságok. Például az apáti tanács 1806-ban hozta meg nemes Borbás Károly, Tajthy András, Tajthy János és Bátor György „ifiakjnajk Criminalis Sententiajat”, amely szerint „bé küldettettek már JBerényben a meg nevezett nemes ifiak Temleczbéli büntetéseiknek leendő kiállítására, és el szenvedésére”,20 1841. január 9-én tárgyalta a tanács Nemes Miháli János panaszát, „Hogy m. évi sept. 8ik napján JNSZML Jászapáti Prot. jkv. 1759/73. 132. sz. 1769. január 28. 57-58. p. JNSZML Jászapáti Prot. jkv. 1759/73. 4. sz. 1762. augusztus 20. 50. p. JNSZML Jászapáti Tanácsülési jkv. 1805/07. 451. sz. 1805. augusztus 2. 78. p. JNSZML Jászapáti Tanácsülési jkv. 1805/07. 295-296. sz. 1806. szeptember 13. 258. p. 113
