Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
jöttek 1239-ben”. Ugyanakkor azt a gondolatot is felvetette, hogy a beköltöző jászok „talán nem is kerültek mindjárt 1239-ben véglegesen a jász földre”.453 Fodor úgy látta, hogy a Jászság ma is fennálló, de még inkább már a középkorban vagy a török alatt elpusztult községeinek túlnyomó részét nem jászok alapították. A jászok itt már több olyan községet találtak, amelyek nem pusztultak el egészen a tatárjárás idején, s amelyekbe sohasem is tudtak betelepedni, illetve jász községgé alakítani. Más községek viszont annyira elnéptelenedtek már a jászok betelepülése idejére, hogy nyugodtan megszállhatták azokat a jászok. És végül több község alakult ki a jászok eredeti szállásaiból is. Következésképpen az ide beköltöző jászok eleinte nem lehettek a későbbi Jászság egész területének korlátlan urai. Azt feltételezte, hogy a jász megszállás eredetileg csak Fényszaru, Ágó, Árokszállás, Berény, Négyszállás, Borsóhalma, Boldogszállás, Újszász és Szarvas, valamint Mesky, Pazsán, Vidszállás településekre terjedt ki.454 455 Hangsúlyozta, hogy „a betelepített jászok eredeti települőhelye a Tarna-Zagyva vonalától nyugatra eső magasabb, homokos perem volt, ahonnan más, elpusztult nem jász eredetű falu alig ismeretes. ...Az eredeti, az Ős-Jászság tehát az a táj volt, amelyet a Zagyva ősi folyása és a mostani Tarna-Zagyva folyások fognak közre” .4 55 Györffy György részben elfogadta Fodor elképzeléseit, részben megváltoztatta azokat. Egyetértett azzal, hogy a kunokhoz hasonlóan a jászokat is a mongol támadás mozdította ki korábbi lakóhelyéről, ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kunok és a jászok együttes beköltözése nem bizonyítható. A krónikák és oklevelek a XIV. század elejéig Magyarországon csak kunokról beszélnek, a jászokról hallgatnak. Csak ezt követően igazolják az adatok tömeges megtelepedésüket. A jeles történész úgy vélte, hogy jászok kerülhettek ide kisebb számban a kunok beköltözésekor, ide települhetett egy részük 1283 körül Moldva és Havasalföld területéről, ám 1300 előtt csak kisebb jász szórvány megtelepedés képzelhető el, s tömeges megtelepedésük a Jászságban 1350 utánra tehető.456 A Györffy által felvázolt lehetőségek alapján legutóbb Kristó Gyula fejtette ki álláspontját a jászok betelepedésével kapcsolatban. Legfontosabb 453 FODOR F. 1942. 134. p. 454 FODOR F. 1942. 140-141. p. Nemrégen Tóth Péternek köszönhetően egyértelművé vált, hogy a Pazsán néven Rassang, míg Vidszálláson „Nidszállás” = Nígyszállás, azaz Négyszállás értendő. Az árokszállástól keletre fekvő Msky falu, valószínűleg Meszlivel azonos és soha nem tartozott a Jászsághoz. 455 FODOR F. 1942. 140-141. p. 456 GYÖRFFY Gy. 1953. 249-250. p.; GYÖRFFY Gy. 1981. 69-72. p.; GYÖRFFY Gy. 1987. 60-63. p. 98
