Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész
elhelyezéséről és szükségleteiről, és a hadipénztáraikban található pénzösszegekről.120 Rövidesen január 9-i dátummal egy újabb utasítás érkezett Kossuthtól, amelyben az OHB elnöke részletes tudósítást kért Perczeltől csapatai létszámáról, szelleméről és szükségleteiről, illetve az ellenség mozdulatairól. „Szolnok nem hadi pozíció ugyan - írta - , de azért azt még túlnyomó erejű ellenség közeledése hátrálásra nem inti tábornok urat, tartani kell, a míg tartja, addig Cegléden lovas piquet [őrszemet] tartson”. Emellett felszólította, hogy Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét városaihoz, valamint Pest megye lakosságához a népfelkelés tárgyában adjon ki kiáltványt, „melynek legfőbb feladatául az ellenség s különösen lovassága előtt minden élelmiszerek eltakarítása tűzessék ki. a levél végén megjegyezte: „Naponkénti tudósításait elvárom”.121 Perczel e két rendeletre indulatosan reagált, s egyrészt megvádolta az OHB-t azzal, hogy „az ország vagyonát pazariák, és az aranyat, ezüstöt eltakaríták, s így a futást mintegy előre készítők”. Egyes kortársi tudósítások szerint emellett kijelentette, hogy „a képviselők a katonák nélkül ne merjenek alkudozni, mert a katonák adják oda életeiket a hazáért”.112 (A kitétel nagyon emlékeztetett Görgei váci nyilatkozatának 4. pontjára; ugyanakkor, mint láttuk, Perczel január 3-án a főváros lakosságához kibocsátott kiáltványában is volt hasonló megfogalmazás az alkudozás és az ellenséggel való kapcsolatfelvétel tilalmáról.). E levélben Görgeit sem kímélte, de hogy ezúttal mivel vádolta tábomoktársát, nem tudjuk. A levél tartalmának kiszivárgása komoly gondokat okozott Kossuthnak az országgyűlésen még akkor is, amikor Perczel, belátva elhamarkodottságát, rendezte viszonyát az OHB-val. A közvéleményben ugyanis abban a formában terjedt el a levél tartalma, mintha Perczel a parlament szétkergetésével fenyegetőzött volna.123 KLÖM XIV. köt. 59. p. A Görgeinek és Lázár Györgynek küldött eredeti tisztázatot ld. HL 1848-49. 8/414. A levelet rajtuk kívül Perczelnek és Répásynak postázták. MÓL OHB-iktatókönyvek. 4. kötet. 18549:96. KLÖM XIV köt. 71. p. Csány - Perczel, Debrecen, 1849. jan. 11. Közli: CSÁNY L. 1998. II. köt. 145-147. p. A levél eredetije elveszett, tartalmára Csány fent hivatkozottján. 11-i válaszleveléből és Kossuth - Hunfalvy Pál által lejegyzett - ismertetéséből tudunk. Hunfalvy Pál, 1986. 152. p. A levél keltette politikai hullámokra Id. HERMANN R. 1986. Gyulay Lajos jan. 12-én azt a hírt jegyezte fel, hogy „Görgei és Perczel tőlünk elpártolva, katonai diktatúráról gondolkoznának”, de a képviselőház aznapi zárt ülése után - Kossuth tájékoztatója alapján - hozzátette: „Görgei és Perczel igaz hogy méltatlankodnak a' ház eljárásáért miszerint Buda Pestről eltávozott de, hogy elpártoltak volna tőlünk, az nem. ”. GYULAY L. 2003. II. köt. 258. p.; Jókai Mór - valószínűleg Nyáry Pál tájékoztatása alapján, aki maga is olvasta a levelet, 1850-ben írott munkájában a következőképpen 186
