Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész

A főváros elhagyása után a Szolnok felé való visszavonulás közben, január 7-8-án Cegléden csatlakozott Perczel oszlopához Szekulits István alezredes hadosztálya az 56. és 60. honvédzászlóaljjal (1290, ill. 1200 fő), valamint a 9. (Miklós) huszárezred egy századával (115 fő).44 Január 10-én Szolnokon kapott jelentést Coliig Ferenc őrnagytól, a 39. (Dom Miguel) gyalogezred 1. zászlóaljának parancsnokától, amelyben azt közölte, hogy alakulatával Kecskeméten áll, s utasítást kért, mitévő legyen. Perczel előbb arra utasította, hogy csatlakozzon a hadtestéhez, majd január 14-én vagy 15-én a 15- én este Kisújszállásra érkező félben lévő alakulatot Debrecen felé rendelte.45 Az alakulat végül a Tiszántúlon, Karcagnál január 17-én csatlakozott Perczelhez.46 Kossuth január 11-én azzal bízta meg Krajter Mihály tüzértisztet, hogy a „Szolnok felől Debrecen- vagy Nagyváradnak indított ágyútelepek'" (ütegek) közül „azonnal két hat fontos ágyútelepet tökéletesen felszerelve s mindennel ellátva állítson össze, lovak hiányában a fuvar szekerekből a lovak az ágyúk elébe fogatván”, indítsa azokat vissza Törökszentmiklósra, s adja Perczel parancsnoksága alá. Ha két üteget nem tudna összeállítani, legalább egyet küldjön Perczelhez.47 A tüzérség kimutatásainak zavarossága miatt nem állapítható meg egyértelműen, hogy az intézkedést végrehajtották-e. Perczel január 8-i hadrendjében másfél hatfontos gyalog és fél hatfontos lovasüteg szerepel, január 17-én pedig már három hatfontos gyalog- és egy fél hatfontos lovasütege, valamint egy tizenkét fontos ütege volt.48 Ez utóbbi azonban, mint látni fogjuk, a feldunai hadtest állományából került át hozzá. * 12

kezébe, ott, ahol... Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból. (Szerk.: Farkas Gyöngyi) Az iratokat válogatta, a német nyelvű iratokat fordította Bőhm Jakab. A bevezető tanulmányt írta Csikány Tamás. Bp. 1998. (Bőhm J.-Farkas Gy.-Csikány T. 1998.) 517. sem.

BENE J. 1999. 295. p.

Perczel - Kossuth, Szolnok, 1849. jan. 10. MOL OHB 1849:246.; Kollár János - Békés megyei alispáni hivatal, Kisújszállás, 1849. jan. 15. hajnalban. Közli: OLÁH György: Békésvármegye 1848-1849. Gyula, 1892. II. köt. 175-176. p.

Perczel - Klapka, Karcag, 1849. jan. 16. Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. Friedreich Endre hagyatéka. Idegen anyag. 4. tétel. Klapka György iratai. A korabeli német fordítás alapján közli DÉR D.-HAJAGOS J.-HERMANN R. 2004. 108. p.; A csatlakozásra ld. Emléklapok az 1848-iki magyarországi hadjáratból, Horváth Mihály volt honvédtiszttől. In: Vahot Imre - Gánóczy Flóris szerk.: Honvédek könyve. Történelmi adat-tár az 1848-iki és 1849-iki magyar hadjáratból. Pest, 1861. I. köt. 1012. p.; HERMANN R. 1995. 123. p.; Báró Meszéna Ferenc visszaemlékezése. Sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Antos Balázs. Aetas, 2009. 4. szám. (24.) 187. PKLÓM XIV. köt. 95. p.

HL 1848-49. 8/413. (jan. 8.); HERMANN R. 1995. 135-136. p. (jan. 17.)

170