Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: A jászkunokról női szemmel
A jászkunok számára - éppúgy, mint más hagyományos paraszti társadalmakban - a családi jövedelem felhasználásának elsődleges célja a földszerzés volt. Ezt a törekvést erősítette, hogy a jászkun autonómia szabályai szerint a jogok a földhöz kapcsolódtak.14 A redemptio utáni korszakban egészen a földtulajdon polgárosításáig életvezetésük, gazdálkodásuk legfőbb mozgatója a földbirtokhoz kapcsolt redemptusi státusz megtartása vagy megszerzése volt. A földvagyon gyarapodásának rendelték alá az állatvagyont, erre használták fel többletbevételeiket az iparosok, végső soron a háztartások minden megtakarítása a birtok gyarapítására vagy éppen megtartására szolgált. Azokban az esetekben, amikor a családtagok valamelyike megszegte ezt a hallgatólagos egyezséget, összeomolhatott a család gazdasága, felbomlott a családi béke, csökkent a feléjük irányuló közösségi megbecsültség. A földváltás, később a vásárlás éppúgy a közösség színterén és szabályai szerint történhetett, mint a föld eladása, átadása, örökítése, bérbeadása és művelése. A gazdag szakirodalomból jól ismerjük a Jászkun Kerület működését, ide értve a földbirtoklás és művelés szabályozását, a tevékenység változásait, mindazt, ami a helyi társadalom organizált színterén zajlott. Kevésbé tudjuk, mi zajlott a családok kisközösségén belül, hogyan születtek meg a sorsfordító döntések, milyen taktikákat folytattak a földszerzéshez szükséges pénz előteremtéséhez, milyen áldozatokat hoztak a gyarapodásért, s főleg mindebben milyen szerepet tölthettek be a család női tagjai. Kérdéseimre hosszú évtizedeken át folytatott levéltári kutatásaim során mindenkor kerestem a választ, s igyekeztem a gyéren előforduló szövegközi megjegyzésekből, lappangó, másodlagos forrásokból kihámozni a családi élet földhöz fűződő rejtett történéseit, motivációit. Mindenekelőtt arra irányult kíváncsiságom, hogy azt a magyar történelemben egyedülálló erőfeszítést, amit a jászkun redemptio megvalósítása jelentett, hogyan élték át a családok, miért döntöttek a földváltás mellett és miből teremtették elő a földváltáshoz szükséges készpénzt, hiszen tudjuk, utóbbiból mindig nagyon kevés volt a paraszti háztartásokban. Nagyon nehéz minderre hiteles választ adni. Csak a döntéshozás eredményét dokumentálhatjuk, hogy a férj és a feleség vagy a tágabb család közös akaratából szerezték a földet vagy sem, az legtöbbször csak utólag olykor több évtizeddel a váltás után a tanúk emlékezetén átszűrve jut tudomásunkra, egyértelműen néhány peres esetben derül ki. A hagyaték A vagyonosodás BÁNKINÉ MOLNÁR E. 2005. 57-71. p. 88
