Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai

kiskunságiak és a jászok felkészültebbek voltak, igaz, az ő kiindulásuk ekkorra már véglegesített döntés volt. Az ünnepséget rögzítő jegyzőkönyv így ír róluk: „A Jász és Kis Kun Districtusok részéről a felkészített Sereg tiszta öltözetben Lovakkal és Fegyverekkel felékesítve, Trombitáknak harsogásai után a kiadott parancsolat szerint az elindulásra Berény várossának tágas platzán öszve sereglett. S végtére a zászló is egy főtisztnek és osztálynak fedezése alatt az illő helyre behelyeztetett...”. Ezután a nádori főkapitány, Steössel József „Az Felkelő és Két Kunságbéli Seregnek feleskettetése és elindítása alkalmatosságával” az elődök példájára, dicső lobogójára hivatkozván, köszönetét is kifejezve, buzdító szavakkal, kellő intelemmel s a Districtusok teljes bizalmával elbocsátotta a sereget. Ezt követte - a főnotárius által - az insurrectiora hatályos törvény ismertetése, kiemelve az 1. cikkely 28. pontját, amely szerint - szükség esetén - a sereg az országon kívüli harcolásra is kötelezhető. „Majd a jelen álló Districtualis Magistrátusnak ott létében a Hazának, valamint a Districtusoknak hűségére és zászlajára a legénység megeskettetett, s útra bocsátatott. ”

Boros Lajos vállalta a vezetést. December 7-én már ő tudósítja a Kerületeket, hogy az első állomáshelyre, „Szetsőre” a sereg szerencsésen megérkezett, ahová 3 napi élelmet (1329 kenyeret, 1689 abrak- és 1657 széna portiot) küldtek utánuk Berényből. A következő naptól már „Kereszturon” állomásoztak. Az élelemmel együtt azt a határozatot is megkapták „otthonról”, hogy a napi zsold - miként országosan - közlegénynek 10 krajcár, káplárnak 15, strázsamesternek 24 krajcár lesz. Az élelmezésben a folytonos szállítás és az okozott gondot, hogy a továbbra is Berényben tartózkodó nagykunságiakat is a jász településeknek kellett ellátniuk. December 11-én „Rókára” helyezték át a jász-kiskun egységeket, ahonnan Boros főhadnagy jelentésében kovácsok, szabók, szíjgyártók küldését, valamint a lószerszámok és nyergek pótlását kéri, s megírja azt is, hogy a nagykun escadron további elrendeléséről a nádorral nem volt lehetősége beszélni. Kókán egyébként elég rossz körülmények között voltak, egy-egy háznál tíznél is több embert zsúfoltak össze. December 17-én a seregnél 8 beteg volt, a lovak hátsó lábaikra patkót kellett felveretni.72

A január 8-i nádori szemléről (Soroksár) Boros Lajos szép jelentésben számolt be. A Districtusok az örömteli hírt így örökítették meg: „... úgy a királyi szemle, mint az ország Nagyjai és Pest Buda kultsos városok sokasága előtt is anya tejekkel szítt, vitéz katonai gyakorlásokat, magok s a Districtusok örökös becsületére...” megmutathatták insurgenseink, akiket teljes köszönettételre várunk vissza. A megelégedettséget csak fokozta Boros Lajos azon kiegészítése, hogy „a Ns Insurrectionak eloszlatása akkor haladna, midőn

JNSZML Uo. jkv. 64., 87., 95. 51-61. pont és 117. p.- Uo. Inss. ir. 42. rsz. 449.

65