Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai
A jászkunsági újoncok többsége bizonyosan a nádor-huszárokhoz került. A 430 főt alig meghaladó létszámukból is látható azonban, hogy minden bizonnyal már 1850-től más területekről is érkeztek kiegészítő egységek a nádori ezredhez. Az így „felhígított” regiment részt vett az 1866. évi poroszok és olaszok elleni háborúban is, ahol a döntő nagy ütközetben is (Königgrátz) kitűnt helytállásával. A szolgálati idő ezekben az években sem változott, 8 év maradt, s nem változott a hadkötelesség kezdetét jelentő 20. életév sem. Az önkéntesek besorozása ezen háború alatt is fennállott, felfüggesztették azonban - a hadiállapot idejére - a szolgálat pénzzel (500 forint) történő megváltását és a helyettes állításának lehetőségét. A hadügy alapvető s átfogó módosulását a véderőről rendelkező 1868. XL. te. hozta meg.62 Ekkorra azonban a Hármas Kerületek „igazi” alakulatává már az 1859- ben népfelkelő seregként életre hívott (1861-ben a birodalom reguláris egységei közé sorolt) 13. számú „Jászkun Huszárezred” vált. Ez azt jelentette, hogy a monarchia éveitől, amikor a jászkunságiak a császári és a királyi közös haderő, illetve az azt kiegészítő Magyar Királyi Honvédség számos alakulatában (gyalogság is) szolgáltak, a szőkébb haza legjobban elismert és kitüntetett katonái a „saját”, a 13. huszárezred tagjai lettek. Ennek kiegészítése döntően a Kerületekből történt. S mivel 1918-ig az ezred tulajdonosa többször változott, így, általában csak Jászkun Huszárezred néven emlegették. Az alakulat kék uniformisa a régi hagyományokat őrizte. 1866-ban az észak-itáliai hadműveletekben vett részt, sikeresen.63 Mindkét nagy hagyományú jászkun huszárezred (a 12. és a 13. számú) végigharcolta az első világháborút, az utóbbi - más elnevezéssel - 1945-ig létezett, mindvégig őrizve a jásznagykun-szolnoki kötődést, melyet a kormányzó és a Horthy család megkülönböztetett figyelme is elősegített. II. 4. A jászkunságiak részvétele az általános nemesi felkelésekben (1797., 1800., 1805., 1809.) A Jászkunság katonaállításának fontos részét képezte az országos nemesi felkelésben való részvétel. Ez annál is inkább elmondható, mert az általános felkelést a jászkunságiak megkülönböztetett eseményként tartották számon kötelezettségeik között, hiszen ez volt az a hadviselési forma, amely a gyakorlatban is egyértelműen láthatóvá tette a Kerületek privilegizált státusát. Uo. 1866-67. 1866. május 13. és 16. kapitányi körlevél; Kér. közgy. jkv. 5941/866. sz. rsz. 307. Vö. BAGI G. 1993. 255. p. 60
