Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
ADATTÁR - TÓTH ALBERT: Egy kisújszállási tanár levelezése Selye Jánossal
hogy előadásaiban, írásaiban rávilágítson a stressz-elmélet ismeretéből következő gyakorlati vonatkozásokra. A stressz és a hétköznapi élet kapcsolatából kiindulva igyekezett életvezetési, „életművészeti” tanácsokat is adni. Bölcs intelmei, jó tanácsai elsősorban arra irányultak, hogy miként alkalmazkodhatnánk harmonikusabban a szervezet öngyógyító képességével a felgyorsult világ élet ritmusához. Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Kórélettani Intézetének professzora 2007-ben, Selye János születésének centenáriuma alkalmából rövid írásban emlékezett vissza külföldi diákéveire és a tudóssal együtt töltött időszakra.6 Fiatal orvosként rendkívül nagy hatást gyakorolt rá a szülőföldjétől távol élő szakember kutatói, tudósi és tanári mentalitása. Jól példázza ezt az attitűdöt egyik személyes élménye is, amelyben a professzor szállóigévé vált kutatói hitvallása is megjelenik: „Bár Selye János magánbeszélgetései során, mind előadásaiban hangsúlyozta a véletlen szerepét kutatómunkájában, mégis élete mottójává az alábbiakat választotta, ami az Intézet bejárata fölött fogadta a látogatót, mintegy mementóként: ’Ha itt belépsz, jól vésd emlékezetedbe: Sem témád fontossága, sem műszereid teljesítménye, sem tudásod nagysága, sem terveid pontossága nem pótolhatják gondolataid eredetiségét és megfigyelésed élességét. ’ Selye János kutatómunkájára pontosan a megfigyelés volt a jellemző, kivételes képességgel rendelkezett, hogy olyan nem várt jelenségre is felfigyeljen, ami mellett egy másik kutató elment volna, nem vett volna észre. És nagyon sokszor pont ezek a ’véletlenszerű’ megfigyelések alapul szolgáltak komoly, esetleg több évig tartó kutatómunkának. ”.1 Ezt a kutatói alapállást - mint arról az itt közölt levelezés is tanúskodik - nemcsak mindennapi laboratóriumi munkája folyamán, hanem egyfajta iránymutatásként a következő tudós nemzedék nevelése, felkészítése során is lépten-nyomon hangoztatta. A hazájától korán távolra került Selye János professzor élete végéig hűséges maradt szülőföldjéhez. Ez a forrásközlés is erre igyekszik rávilágítani. A Kanadában élő világhírű professzor és a fiatal kisújszállási gimnáziumi tanár több éves levelezése is ennek egyik tanúbizonysága. A közel négy évtizeddel ezelőtti, a Kádár-rendszer sajátos feltételei között zajló többéves levelezés során fény derül a jövőért felelősséget érző tudós etikus gondolkodására és az ifjú nemzedékbe vetett hitére. A szóban forgó levelezést közel négy évtized távlatából tekinthetnénk akár provinciális ügynek is. Pedig nem az. Történeti LÁZÁR György: Selye János, a stresszkutatás atyja. In: Vasváry Collection Newsletter 2007. 1. szám. (37). On-line elérhetőség: http://www.sk-szeged.hu/statikus html/ vasvary/newsletter/07jun/selye.html (Letöltés dátuma: 2010. júl. 14.) Uo. 560
