Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: I. világháborús haditettleírások Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Vitézi Székének iratanyagában
Nagy László később, a polgárháború idején célzatosan tartott vallási prédikációkat és kötötte le kulturális rendezvényekkel, előadásokkal, filmvetítésekkel és színdarabok bemutatásával fogoly társai figyelmét. így próbálta megakadályozni, hogy kétségbeesett és reményvesztett magyar foglyok más lehetőség hiányában jelentkezzenek a Vörös Hadseregbe. Ugyanis a breszt-litovszki béke megkötése után ellátásuk jelentősen rosszabbodott és sok táborban már éheztek a foglyok. Szibéria és az Amur vidéke fehérorosz fennhatóság alatt állt, a cári tisztek és tábornokok árulásnak tekintették a békekötést. Ráadásul a magyarokra különösen nehezteltek, mivel sokan álltak be közülük vörös katonának. Nagy László esetén kívül a hadi tényleírásokban semmiféle célzatos politikai tevékenységről nem olvashatunk, noha ezek az érdemek a Horthy- korszakban előnyt jelenthettek volna. A Vitézi Rendbe jelentkezőknek számot kellett adni a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatról is, ám Jász-Nagykun- Szolnok Vármegye Vitézi Székének iratanyagában erről nem találtunk adatokat. A Rend tiszti állományába tartozók között többen akadtak, akik 1919- ben csatlakoztak Horthy Miklós Nemzeti Hadseregéhez, sőt fehérterrorista különítményesek is előfordultak közöttük. Scheftsik György főhadnagy, a legismertebb szolnoki fehérterrorista tiszt 1918 elején ugyancsak az Amur vidékéről, a krasznaja rjecskai hadifogolytáborból egy olajoshordóba bújva szökött meg és rendkívül kalandos körülmények között Kínán keresztül tért haza. Szökéséről írt visszaemlékezésének sajnos csak egyetlen részletét jelentette meg a Nemzeti Jövőnk című lapban.64 A fehérterror idején Scheftsik, a Prónay-különítmény nyomozó alosztályának parancsnoka volt, és 1921-ben feltűnően rövid ideig, mindössze másfél hónapig Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vitézi Székének széktartói tisztségét is betöltötte.65 A pártállam évtizedei alatt a Vitézi Rendet egyoldalúan a Nemzeti Hadsereggel, sőt fehérterrorral kapcsolták össze, jóllehet a vitézek túlnyomó többsége ebben nem vett részt. Mivel Horthy Miklós kormányzó a fegyverviselt első világháborús veteránokat személyes megbízható bázisának tekintette, az 1930-as évek végétől a szélsőjobboldal rossz szemmel nézte a jobboldali és militarista, ám korántsem radikális Vitézi Rendet.66 Horthy politikai pályájának utolsó, sorsdöntő lépésekor, szerencsétlenül végződött kiugrási kísérletekor mégsem fordulhatott segítségért az országban szétszórtan élő, a politikai kérdésekben többnyire járatlan vitézekhez. A Vitézi Rend erre teljesen alkalmatlan szervezetnek bizonyult. 64 65 66 Nemzeti Jövőnk, 1934. január 6. 1-2. p. SCHEFTSIK Gy. 1935. 230. p. TÁTRAI Sz. 2000. 57-60. p. 551
