Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: „Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak!…" Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt Attila hun király székvárosa? – egy 18. sz.-i forrás elemzése
A monda annyira magával ragadta Radnai Mikes eleki születésű banktisztviselőt, hogy pénzt és fáradságot nem kímélve beleásta magát az ősrégi hagyomány kutatásába. Eredményeit „A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban ” címmel ki adta. Megyénk területén más települések helytörténészei is feltételezték, hogy a nagy király központja a lakóhelyük területén állt. Tóth Albert a kunhalmok elismert szakértője a következő gondolatát tárja elénk a túrkevei Attila-központ feltételezésével kapcsolatban: Attila lett a fejedelmük, egy minden tekintetben uralkodásra termett, kemény ember. Vezetésével meghódították Közép- és Nyugat-Európa jelentős részét. Attilától vagy ahogyan akkor nevezték, az „Isten ostorától” rettegett a mai Német- és Franciaország népe is. A hunok nagy csatákat vívtak ezeken a területeken, többek között a gotokkal. Sorsdöntőnek bizonyult a catalaunumi ütközet (451). Ezen csatározások idején gyakori volt az egykori ellenségek kibékülése, szövetségre lépése, újabb ellenfelek feltűnése, s mindez párosult az emberek sokaságának elpusztulásával. A harcokban nem egy uralkodó és hadvezér is áldozatul esett. Egyikük volt a nibelungok királya, Siegfried. A legenda szerint özvegye, Krimhilda találkozott Attilával. Egymásba szerettek, és a fejedelem elhozta őt a Tisza környékére, majd feleségül vette. Ő volt a hun király utolsó felesége. Más források szerint egy szép hun leány, Ildikó lett az „Isten ostorának” asszonya 453-ban. Többek feltételezése az, hogy Krimhilda és Ildikó ugyanaz a személy. Ma már azt is mondhatjuk, hogy ezen vitázni felesleges. Ami minket leginkább érdekelhet az az, hogy hazánk melyik helyére vezette Attila Krimhilda-Ildikót, aminek megfejtése arról is felvilágosítást adna, hogy hol volt, melyik magaslaton állt az a fapalota, ahol a királyi mennyegző lezajlott. Dombegyház határában két halmot is Attila-halomnak neveztek a múlt század közepén. A hagyomány szerint ott volt a hatalmas birodalom központja. Mást mond erről Györffy Lajos. A túrkevei kutató szerint a Bizánci birodalom akkori követének - Priskos Rhétornak - feljegyzései fontosnak tűnnek a kérdést illetően. Ő szem- és fültanúja volt az eseményeknek. Útjának, érkezésének körülményeit olvasva arra következtethetünk, hogy a Hun birodalom központja Túrkeve határában volt. Csudabalán egymás mellett álló két kiemelkedés van: Terehalom, és Várhalom. A század elején Vadász Pál is azt állította, hogy csak itt lehetett Attila székhelye. Lehetséges, hogy igaz a feltételezés, lehet, hogy nem. Talán valahol ezen a tájon állt a híres fapalota... ”25 Kunhalmok. „Ti vagytok a mi katedrálisaink”. (Szerk.:Tóth Albert) Kisújszállás, 1999. 50. p. 498
