Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai

mustráltak ki. Karcagon, Kisújszálláson, Kunhegyesen november közepére sem volt meg a kellő számú ló. A Jászságban is hiányzott még 40. Egyes helységek csikókat szereztek be, ezek betanítása viszont jelentős időt - legalább 4-5 hetet - igényelt, miként a hámos lovak felerősítése is. Jászberényben 95 lovat 2 hónapon át erősítettek, de csak 40 vált be belőlük. Az árokszállásiak 65 lovat vettek, s alig hihető, hogy 42 (!) helységből szedték össze őket.29 A lovak alkalmasságánál a nagyság volt a legfontosabb követelmény, 14,5 markosnál kisebbek nem lehettek. (1 marok = 10,5 cm.) Színükről az egyik kisújszállási összeírás tájékoztat bennünket: piros, fehér, fekete, seregély színű, szürke, deres, barna, sárga, sötét... Legtöbbször a piros említődik. A bevált paripákat megjelölték, bőrükbe a kiállító helység jelzését süttették be a helyi kovácsokkal.30 További feladat volt a katonák ruházatának, fegyvereinek és egyéb felszerelésének előteremtése. Az említett herényi közgyűlés döntése alapján „a Nemes Districtusok Cassájábúl állíttattak a Menték, Dolmányok, Köpönyegek, Kalpagok és Tarsolyok". Ez azonban csupán a legfontosabb alapanyagok és a nehezen elérhető kellékek beszerzését jelentette, amire azért fordítottak külön figyelmet, mert a Kerületek „igen Reguláris Lábra” kívánta helyezni seregének mundérozását. A tapasztalt beszerzők „Budán a Tobáni szűcsöknél" pl. 560 db fekete mente prémre alkudtak meg, „a pesti Péter nevű gombkötőnél pedig 21.840 rőfffehér szőrből való zsinórra és 560 mentekötőre". A szükséges 584 db kalpagot Pozsonyban rendelték meg, darabját 2 forint 30 krajcárért számolva. Ezeket az árukat a kerületi kapitányok osztották el a helységek között. A költségek, fizetnivalók kiegyenlítése - közgyűlési határozat szerint - a települések feladata lett. Őket terhelte az öltözeten kívüli minden más kellék előállítása is, a nagyobb hányadot közvetlenül a lakosság fizette meg. A lakosok költségéhez számolták például a következőket: öv, csizma, fekete báránybőr nyereg, nyeregszerszám, zabla, kengyel, nyeregtakaró új pokrócból, karabély, puska, puskaportartó, kard, katonánként két pár fehérnemű, téli kesztyű, nadrághoz posztó és annak varratása, két zsák, két tarisznya, a katonák útiköltsége, kefe, vakaró, zsebbe való kendő, fekete fátyol nyakravaló stb. A helységek kasszáiból került kifizetésre: az öltözékek varratása és a hozzájuk való bélés, a paripák összeszedésekor felhasznált összegek, fegyverek javítása, bográcsok, balták, öt emberre egy fejsze, tábori szekér, a regiment JNSZML Közig. ir. A Capsa I., Fasc. 3. No. 12. rsz. 104. Jászberény és Árokszállás jelentése JNSZML. Kisújsz. ir. 1756. Capsa K. Fasc. 2. szám nélkül; lovak ára c. irat; (Egy marok = 4 hüvelyk, ill. 10,536 cm) 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom