Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - MAGÓ KAROLY: Szolnok elleni légitámadások a második világháború idején
A vasút a bombázások után „A támadás elől a Lehel utca egyik bombabiztos bunkerében húzódtunk meg. Rövidesen mély morajlást hallottam és magasan az égen megláttam az ezüstösen csillogó „kismadarak” sokaságát. Arra gondoltam, hogy folytatni fogják az útjukat valami fontos katonai célpont felé. Abban a pillanatban, ahogy meghallottam az első bombasüvítést,(a légnyomástól) hirtelen lenn találtam magam a pincében a lépcső alján. Amikor egy-egy bomba a közelben csapódott be, úgy éreztük, hogy a ház mozgott és a pince falak remegtek. A támadás után kisiettem az utcára. A túloldali járdán egy derékig félmeztelen katona szaladt, akitől megkérdeztem, hogy elmúlt-e már a légiriadó. A második szomszéd háza helyén egy kráter volt. Egy idősebb hölgy lakott ott a lányával, akik nagyon ritkán mozdultak ki otthonról. Azon a reggelen még a riadó előtt bementek a városba valami hivatalos ügyet intézni, mire visszatértek csak az óriási tölcsért találták szeretett házuk helyén. A robbanás mindenüket szétszórta, bútordarabok, edények, cserepek és téglák voltak szétszóródva. Ha otthon lettek volna még a csontjaikat sem lehetett volna összeszedni. A szomszédságunkban nem maradt ép ház, mert a közvetlen találattól, vagy a közeli robbanástól erősen megrongálódtak, vagy összedőltek. A támadás után kiköltöztünk az állomás mellől, majd másnap visszamentünk, de csak igazoltatás után engedtek a házhoz. A Lehel utca 6. és 8. számú házak előtt egy nagy teherautó állt. Kíváncsian felkapaszkodtam rá, és megborzadva láttam, 399
