Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
kiutalványozásával elégíti ki, s „ilyképp a Pucher Józseffel az építési szerződésből kifolyó minden jogviszony elintéztetett” ,281 A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székházának felépítésével kapcsolatos, közel háromnegyed évtizedes munkálatok döntő része 1883 őszére lezárult. A megyeháza felépítése - a hozzá kapcsolódó szerteágazó igazgatási, pénzügyi feladatok révén - az új közigazgatási rendszer működésének is egyik főpróbájává vált. A székház megépítése a dualizmuskori megyetörténet egyik legnagyobb építészeti és pénzügyi vállalkozásának bizonyult, amelynek megvalósítása során a megye közgyűlése és hivatalai - a kor viszonyait is figyelembe véve - kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A székházépítés lebonyolítására létrehozott, és az első alispán vezette építési bizottság a rá ruházott feladatát - jóllehet számos szakmai, pénzügyi, igazgatási problémával, olykor egyéni érdekek konfliktusával és a megye településeinek ellenállásával is szembe kellett néznie - mind szakmai, mind erkölcsi szempontból kimagasló módon végezte el. Az épület jelenkori állapota egyrészt az építtető, valamint a vállalkozó körültekintő, színvonalas és alapos munkáját, másfelől a tulajdonos és fenntartó felelős gondoskodását jelzi. Jóllehet az igények az idők során módosultak, az épület külső megjelenése, beosztása, a lépcsőház, a közgyűlési nagyterem elhelyezése, az építészeti megoldások mind az egykori építtetők előrelátását igazolják. A Sipos Orbán alispán vezette székházépítési bizottság irányításával, Benkó Károly tervei alapján és Pucher József építészvállalkozó kivitelezésében felépített új székház - ahogy azt az átadóünnepségen a főispán is jelezte -, valóban úgy épült meg, hogy az, „az önkormányzati jog gyakorlására és fenntartására századok során is fennálljon S bár a megyei önkormányzatiság és közigazgatás funkciója, feladatai az idők során többször változtak, az épület több mint 13 évtizedes, történelmi korszakon átívelő múltja alapján kijelenthető, hogy a Szolnok főterén, az egykori Zöldfa vendéglő telkén felépített Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei megyeháza - a korabeli építtetők eredeti szándéka szerint - az „önkormányzatiság szentélyévé”, „a hazafias törvényhatóság áldozatkészségének, akaratereje és egyetértésének monumentális jelképévé”, valamint a megyei települések összetartozásának szimbólumává vált. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 287/1883. 1883. szept. 13. 385
