Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
Ezért - érvelt némi kritikai éllel levelében a vállalkozó - „Régen elérkezett tehát már azon idő is, hogy a nagytekintetű vármegye is teljesítse a szerződésileg elvállalt és nékem szerződésileg biztosított kötelezettségeit. Hogy ezt milly módon és mértékben teljesítette mindeddig, azt nagyságod igen jól tudja ... ”.273 Pucher határozottságát és türelemvesztését a levél hangvétele is igazolja, jóllehet korábban azért nem is sürgette a megyét a szerződésben vállalt kötelezettségei pontosabb teljesítésében, mert tisztában volt a székházépítési alap nehéz pénzügyi viszonyaival, kamatozó pénzét megfelelő helyen tudta, s mert pénzére közvetlen szüksége nem volt. 1882-ben azonban a fővárosi építészvállalkozó a sugárúton lévő telkén, amelynek beépítési kötelezettsége volt, házat kívánt építtetni, így pénzére „nagy és elkerülhetlen szüksége” támadt. Ezért kérte az alispánt, hogy intézkedjen annak érdekében, hogy a megye részéről még fennálló 47.522 forintnyi és 60 krajcárnyi tartozást június elsejéig megkaphassa. Pucher javaslatot tett arra is, hogy amennyiben a megyei pénztárban ekkora összeg nem lenne mozgósítható, akkor csak egy kisebb részét fizessék ki készpénzben, s a fennmaradó 40.000 forintnyi összegben székházépítési kötvények formájában bocsássák rendelkezésére. S hogy a kötvényeket minél hamarabb pénzre válthassa, proponálta, hogy a pótadó útján a megyei pénztárba befolyó összegekből első körben az ő kötvényben kiegyenlített tartozását sorsolják ki, majd utána a többi kötvényest. Pucher pontosan tudta, hogy „habár ezen kötvények nem egyenlők a készpénzzel”, s így építkezési kiadásaira egyelőre pénzt nem kapna a megyétől, a kötvények áruba bocsátásával - fővárosi pénzintézetek révén - égető pénzügyi nehézségeire megoldást találna. A vállalkozó azonban nem kapott azonnali választ levelére, így két héttel később ismét levelet írt az alispánhoz, hogy „a dolog sürgősségénél fogva” bátorkodjon a nagyságos alispán urat tisztelettel arra kérni, hogy saját maga, vagy „hivatalból válaszoltatni kegyeskedjék ”.274 Az alispán végül 1882. június 11-én válaszolt Pucher második levelére.275 276 Sipos Orbán az ügy el nem intézettségét azzal indokolta, hogy a vállalkozó levele későn, a tavaszi rendszeres bizottsági ülések utolsó napján érkezett, ezért „nem volt - az előírott formák megtartásának lehetetlenségi miatt - tárgyalható”.276 Majd így folytatta levelét: „Elismeréssel tartozom 273 Uo. 274 Pucher József levele Sipos Orbán alispánhoz. Bp., 1882. jún. 7. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. 275 Sipos Orbán levele Pucher Józsefhez. Szolnok, 1882. jún. 11. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. 276 Uo. 383
