Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
sem az egész épületre vonatkozóan nem érkezett. Úgy tűnt, az ajánlattevők az eredetileg kikalkulált árakon nem, csupán jelentős felülfizetéssel vállalkoztak a székház felépítésére. A legkedvezőbbnek ígérkező ajánlat Pucher Józsefé volt, de az általa kalkulált építési költség is 15.000 forinttal meghaladta a közgyűlés által eredetileg jóváhagyott 210.000 forintot, ezért a testület arra a határozatra jutott, hogy a teljes kivitelezésre adott árajánlatokat visszatartva, a megyei közgyűlés véleményét kikérve hozza meg döntését. Az árverési versenyből kieső részmunkákra ajánlatokat tevő vállalkozóknak az óvadék összegét a bizottság döntése értelmében visszaadták. A bizottság döntésének kihirdetése után a még versenyben maradó, de 17, illetve 25 %-os felülfizetéssel ajánlatot tevő Freund Vilmos és Mandel János is visszalépett, s a lefizetett óvadék visszatérítését kérte. Sipos Orbán, az építési bizottság elnöke a testület 1877. október 7-i ülésén foglalta össze a négy nappal korábbi sikertelen „árlejtés” eseményeit és adott hangot az eredménytelenség miatti csalódottságának.228 Az elnök javaslatára az építési bizottság - mivel a tervek és költségelőirányzat közgyűlési jóváhagyása további időt vett volna igénybe, s mert a telekvásárlások és a módosítások miatt az eredetileg jóváhagyott összeg egyébként sem fedte a konkrét végső árat - javaslatot tett arra, hogy a közgyűlés a visszatartott, a teljes kivitelezésre adott, „a felülfizetés melletti építkezési ajánlatok egyikét” fogadja el. E javaslat mellett szólt az is, hogy egy újabb országos árverés lebonyolítása - az épület tervezett átadását ismét elodázva - nemcsak újabb időt venne igénybe, de semmilyen garanciát nem biztosított volna arra, hogy olcsóbb ajánlat érkezik be. Ezért a székházépítési bizottság a legolcsóbb árajánlatot adó Pucher József budapesti építési vállalkozóval megkötendő szerződés támogatásáról határozott. De a testületnek az egyik pályázó 1877. október 5-én kelt beadványáról még döntenie kellett, ugyanis Basch Gyula mérnök, abban az esetben, ha a „törvényhatóság a téglának önköltségen leendő szállíttatását a m. kir. államvasutak igazgatóságánál kieszközlendi”, utólag késznek mutatkozott az építkezést 220.800 forintért elvállalni. A bizottság azonban az ajánlatot - az ár lejtési szabályzat szerint - „utóajánlatnak” tekintette, s így elutasította.229 Az 1877. október 7-i építési bizottsági összejövetelen mindezen túl a testület arról is döntött, hogy - a belügyminiszter által előírtak szerint - a közgyűlési nagyterem, illetve a főispáni lakrész növelése, és az adóhatóság irodáinak beillesztése érdekében az épület a tervekben szereplő mérethez 228 A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. okt. 7. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. 229 Uo. 366
