Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
utasítást adott arra, hogy a város közjövedelmeit 2.695 forint 35 és 3/4 krajcár összegig zárolja. A végrehajtási jegyzőkönyv tanúsága szerint a szolgabíró 1880. augusztus 23-án, mivel a hátralékra a városi pénztárban nem volt fedezet, a település közjövedelmeit zár alá vette, illetve a városi regáléjövedelmeket a bérlőknél letiltotta.196 A zárolás során felvett jegyzőkönyv megállapította, hogy Karcag azért volt fizetésképtelen, mert a megyeháza építési illeték beszedésére semmilyen intézkedést nem tett, mégpedig a polgármester szavai szerint azért, mert „a város azon reményben volt, hogy a Jászberényben lévő volt megyeház épület el fog adatni, ebből a városnak tekintélyes összeg jár, tehát ebből akarta a város a székházépítési járulékot fedezni”.197 Mindez nyilvánvaló időhúzásnak és taktikázásnak tűnt, a végrehajtás tényleges megindítása azonban meghozta a kívánt eredményt: Pap Elek polgármester szavai szerint a szolgabíró megbízatásának „oly szigorral tett eleget, hogy városi pénztárunknak az utolsó krajczárig minden bevételét zár alá vette”, ennek eredményeként a város az alkalmazásában álló tisztviselőknek és szolgaszemélyzetnek - a polgármestertől a toronyőrig közel negyven embernek - hosszú hónapokig nem tudott fizetést adni. A fegyelmezés látszólag elérte célját, a karcagi polgármester levélben kérte az alispán segítségét, hogy mivel „a rég múlt idők hibái miatt városi pénztárunk túlterhelve van kiadásokkal az egyensúly helyreállítása céljából”, s mivel „a tisztviselők eddig is jelenlegi török szokásként csakis negyedévenként utólagosan juthattak valóban csekély fizetéseikhez ”, a köz alkalmazásában állók utolsó negyedéves javadalmazásának erejéig a szolgabíróval oldassa fel a város zár alá vett jövedelmeit.198 Az alispán azonban - „miután polgármester úr többszöri körrendeleteimet figyelmen kívül hagyta, és a várost terhelő [...] tartozásokból mai napig semmit sem rótt le, holott ezen összeg ez előtt már három évvel lett volna kifizetendő” válaszolta - hajthatatlannak mutatkozott, és a városi jövedelmek zárolását nem oldotta fel.199 Mivel nemcsak a tiszántúli Szombathelyi Endre Tiszai felsőjárási szolgabíró levele Sipos Orbán alispánhoz. Kenderes, 1880. aug. 24. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. Végrehajtási jegyzőkönyv. Felvétetett Karcagon, 1880. aug. 23-án, Szombathelyi Endre Tiszai felsőjárási szolgabíró által. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. Pap Elek karcagi polgármester levele Sipos Orbánhoz. Karcag, 1880. szept. 18. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879- 1881. Cs. 9. Sipos Orbán alispán levele Pap Elekhez, Karcag város polgármesteréhez. Szolnok, 1880. szept. 21. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. 354
