Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
felülvizsgálás eszközölhetése végett” ismét küldje be.54 * A közmunka és közlekedési miniszter bírálata - lévén a felküldött anyag csak Benkó vázlatait tartalmazta - „csakis a tervezetnek technikai és építőművészeti, valamint gazdászati szempontból való megítélésére szorítkozhatott”A miniszter „az emeltetni szándékolt épület jelentőségénél fogva, mellyel mint megyei székház és Szolnok városa kétségtelenül legkiválóbbnak ígérkező épülete bírand”, mind építészeti, mind költségvetési szempontból éles bírálat alá vetette a jóváhagyásra felküldött tervrajzokat.56 Péchy Tamás elsődlegesen a rendelkezésre bocsátott tervek hiányosságait kifogásolta, s azokat csupán tervvázlatnak, „beosztási alapeszmének”, nem pedig a kivitelezés alapjául szolgáló tervdokumentációnak tekintette. Hiányolta azokat a metszeteket, amelyekből a nagyterem, a főlépcső és a csarnok szerkezete, illetve az épület belső díszítése kivehető lenne. A következő súlyos vád a telek és az épület utcafrontra nem merőleges alaprajzára, valamint a közgyűlési nagyterem udvar felőli elhelyezésére vonatkozott. „A második elvi jelentőségű megjegyzés, amely visszautasíthatatlanül előtérbe lép, a teleknek a kívánt czélra való czélszerűtlen idomát illeti: oly középületnél ugyanis, mely díszhelyiségeket tartalmaz, legelső rendű műszaki követelmény, hogy a díszhelyiségek az első rangú épületrészt foglalják el, s az épület külsején, homlokzatán megfelelő módon jellemeztessenek. E szabálytól csakis egészen rendkívüli körülmények, vagy legyőzhetlen, s elháríthatlan akadályok folytán történhet eltérés... ” - szólt a miniszteri verdikt.57 Az „udvarra beszorított” közgyűlési nagyterem és a „ferde homlokzatvonal” problémáját a telek megnagyobbításával vélte áthidalhatónak a minisztérium vezetője. De a díszterem esetében annak alaprajzával kapcsolatban is kifogások merültek fel: „semmi esetre sem czélszerű, s egyáltalában nem ajánlható egy ily kiterjedésű és magasságú teremnek [...] négyzet alakot adni”, ugyanis - szólt a magyarázat - ez a forma „a belső térhatást (innere Raumwirkung) nem csak egészen megsemmisíti, hanem még a helyiségnek bármi czélra leendő kihasználtatását is szerfölött kérdésessé teszi. ”.58 Mindezzel azonban még nem ért véget a kritika: „Ehhez járul még, hogy a tervezett terem felső oldalvilágítással (seiten Oberlicht) bír, Tisza Kálmán belügyminiszter 21097. sz. leirata Jász-Nagykun-Szolnok megye közönségéhez. Bp. 1877. máj. 19. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. Péchy Tamás közmunka és közlekedési miniszter levele Tisza Kálmán belügyminiszterhez. Bp. 1877. május 11. (Másolat) JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 2. 11. Uo. Uo. Uo. 313
