Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai

személyi szabadság, az elöljárók szabad választása, a terhek megosztása és közös viselése minden jászkun „polgár” joga volt. A kerületi lakosok felett csak a nádor, valamint az általuk választott bírák és kapitányok ítélhettek. Dézsmát, kilencedet nem fizettek, a vámokon és réveken általában mentességet élveztek. Rendelkeztek a jus patronatussal is (egyházi kegyúri jog). Legfőbb elöljárójuk az ország mindenkori nádora volt. A jogok köre az új helyzetben bővült. Már a diplomának is volt új eleme: a mindhárom kerület részére megadott pallosjog („vér-törvény”). 1754-ben az országgyűlési taxa fizetésének egyszeri megváltásával (3 ezer arany forint) növelték szabadalmaikat. II. Józseftől a szabad bormérés kiváltságát szerezték meg. Az 1790. évi 29. te. az Ország Státusai és Rendjei közé sorolta őket, 2 országgyűlési követ küldésének jogával. Az 1832-36. évi 22. te. pedig törvényhatósági önállóságukat tette teljesebbé: a többi törvényhatósággal és a hazai igazgató székekkel folytatandó levelezéseiket a Kerületek neve aláírásával és az 1746-ban elnyert hiteles pecsétjük alatt gyakorolhatták. (Ez eddig a főkapitányuk jogosítványa volt, saját pecsétje használatával.) Jogaik körének szélesülését az 1840. évi törvény 28. cikkelyével zárhatjuk, amely az országos nemeseket és a szabad királyi városok polgárait megillető vásári taksák alóli mentességet a „Jász- és Kun kerületek birtokos lakosaira is" kiterjesztette.15

Igen fontos a megváltás terheinek áttekintése és a diploma pontos idézése: „... a nevezett három Districtusok és azok lakosai, az mostani igen súlyos hadakozás alkalmatosságával is, szükségünkre, magok tulajdon költségein és pénzén, ezer fegyveres... és jól felkészített lovasokat fognak szolgálatunkra adni és statuálni; nemkülönben ezután is generális avagy particuláris Ország Insurrectional idejében erejek és tehetségek szerént felkelnek, és azon kívül magok váltságára a Mi katonáink Pesti Ispitály házának ... ötszáz ezer, és beruházási költségére tizenöt ezer Rhénes forintokat le tenni fognak; és a közönséges reájok háromló ország contributioja avagy portióján kívül (hadiadó), a nádori tiszteletdíj fejében ... esztendőnként még három ezer... aranyakat... megfizetni magokat ajánlották. ”.16

A diplomában foglaltakkal kapcsolatban e helyütt is hangsúlyozzuk azon korábbi megállapításunkat, hogy a későbbi, hosszú évtizedekben (1745- 1831) teljesített katonai kötelezettségek („az erejek és tehetségek szerinti insurrectios szolgálatok”) jelentették a redemptio legsúlyosabb terhét, nem az egyszer megkövetelt ezer lovas és az egyébként nehezen összegyűjtött s

BAGI Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Szolnok, 1991. 57. p.; PALUGYAY Imre: Jászkun Kerületek. Pest, 1854. 30. p.

JNSZML Jászberény Hivatalos Tud. 10. cs. 18. sz. az 1745. évi fordítás, akkori értelmezésben.

28