Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész

ft/négyszögöles, az emeleti rész esetében 300 ft/négyszögöles, míg a földszinti rész esetében 130 ft/négyszögöles árral kalkulálva), első helyre 258.500 forintos bekerülési összköltséggel „Az alkotmány védbástyája”, míg második helyre, 285.700 forintos költségvetéssel a „Megfogyva bár, de törve nem” pályázatot rangsorolták.24 A győztes pályázatnál alacsonyabb költségvetésű, 240.960 forint bekerülési költségű „Tisza” jeligéjű pályaművet azonban „csak” dicséretre javasolták a szakértők. A bírálóbizottság költségszámításaiban alkalmazott eljárásmód ugyancsak felvet néhány kérdést, hiszen a későbbi módosítások során a kivitelezéssel végül megbízott tervezőnek - jóllehet olcsóbb alapanyagokkal, de nagyobb alapterületű épülettel számolva - sikerült a megye által elvárt 210.000 forintra mérsékelni az árajánlatában szereplő bekerülési költséget. Mindez azt feltételezi, hogy a fővárosi „ítészek” a győztesnek nyilvánított pályázat esetében kedvezőbb elvek alapján számították ki a költségvetését. Hogy a fővárosi mérnökök kalkulációját nem tekintette mértékadónak az építési bizottság, az a tény is alátámasztja, hogy a testület 1877. február 23-i ülésén az átalakított tervek esetében éppen Pártos ajánlatát tartotta túlontúl drágának.25 Ezek után a kéttagú értékelő bizottság mind a szakmai, mind az esztétikai, mind pedig a költségvetési szempontok alapján „első díjra és a foganatosítás alapjául határozottan és feltétlenül az 'Alkotmány védbástyája’” jeligéjű tervezetet javasolták, amely „a műszaki és művészi jogos igényeknek társai közt a legjobban megfelelve egyszersmind legalkalmasabb arra, hogy az alsóbb rendű fogyatkozások kiküszöbölésével (különösen az oldal szárnyak könnyen eszközölhető megkeskenyítése s így az udvar tágítása által) a fennforgó gyakorlati igényeknek is megfelelővé alakíttathassék”,26 Míg második helyre „ex equo” a „Megfogyva bár, de törve nem” és a „Tisza” jeligéjű tervezetet rangsorolták, melyeknek „előnyei és hátrányai egymás irányában körülbelől súly egy enben állnak”. A bírálók a törvényhatósági bizottság számára végül is első díjra „Az alkotmány védbástyája”, míg második díjra a „Megfogyva bár, de törve nem ” jeligéjű pályamunkákat javasolták. A szakértők összességében a tizenhét pályázatból négy munkát - „Az alkotmány védbástyája”, a „Megfogyva bár, de törve nem”, a „Tisza”, valamint a „Magyarország nem volt, hanem lesz” című pályaműveket - tartottak olyan anyagnak, amelyek „concipiálási [értsd: megvalósítási] és kidolgozási módozatában biztosítékot Uo. 12-13. p. A székházépítési bizottság jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. febr. 23-24. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. SIPOS O. 1878. 12-13. p. 301

Next

/
Oldalképek
Tartalom