Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - CSŐKE TIBOR: Ipolyi Amold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására
Arnoldus parochusból főpap lesz Ipolyi Arnold törökszentmiklósi évei alatt több országos régészeti ásatás irányítója, vezetője volt. Alighogy hazatért Konstantinápolyból, s útjáról beszámolt az Akadémia előtt lázba hozva a hazai közéletet, máris egy felhívást tett közzé: „(A székesfehérvári ásatások költségeinek fedezése végett) Kubinyi Ágoston és Ipolyi Arnold a következő felhívást bocsátották ki: Hogy a székesfehérvári, szent István királyunk által a boldogságos Szűz tiszteletére emelt régi bazilika helyén 1848-ban szép sikerrel megkezdett, de azóta az idők mostohasága miatt félbeszakított ásatások ismét tudományos szakértéssel folytattassanak, e czélra ... tisztelettel és bizalommal felhivatnak mindazon hazafiak, kik honalapítóink tetemei és fényes múltúnk mindennemű ereklyéi iránt kegyelettel viseltetnek: méltóztassanak e czélra szives adományaikkal járulni, és másokat is ily adományozásra serkenteni. ... Kubinyi Ágoston, mint a magyar Akadémia archaeologiai bizottmányának elnöke és a magyar nemzeti múzeum igazgatója. Ipolyi Arnold, bizottmányi titkár. ”.71 Még nem került Egerbe, de azért felügyelte az ott folyó ásatásokat is: „(Régészeti ásatások Egerben.) Az egri várban ... régészeti ásatások történtek, melyek által Ipolyi Arnold régiségbuvárunk állítása szerint, felfedezve lettek maradványai azon késő góth stylben épült egyháznak, melyet Dóczy Orbán egri püspök és Mátyás király híres kincstárnoka a XV. század második felében nagy fénynyel és költséggel emeltetett, a sz. István által alapított, és később, ugylátszik a XII.- XIII. században ismét újított vagy egészen átalakított román stylu előbbi egyház helyébe. Az ásatások által felszínre jutott az egyház északi része oldalfalainak tetemes része. Ezek képezik a sekrestyének mind a négy oldalfalát, bejáratát, s a sekrestyén alul, ugylátczik, oldalkápolnák maradvány-részletei. E kutatások egyelőre abba maradtak, mig a tud. akadémia archaeologiai bizottmányának felügyelete alatt folytattatnak. ”.12 A tudós Ipolyi folyamatosan dolgozott, s a törökszentmiklósi időszak alatt a magyar művészettörténet egy-egy területének szintézisét adta közre úttörő munkáiban. 1862-ben Középkori magyar ötvösművek. A magyar szent királyok mellszobrai és ereklyetartóink címmel tartott előadást az Akadémián, amely megjelent nyomtatásban is. Ez évben jelent meg A középkori emlékszerű építészet Magyarországon című tanulmánya is. 1863. január 17-én az Akadémia XXI. ünnepi ülésén A középkori szobrászat emlékei Magyarországon címmel tartott előadást. 1863-ban A középkori magyar festészet emlékeiből címmel tanulmánya jelent meg. Törökszentmiklósi évei Vasárnapi Újság, 1862. szeptember 14. 442. p. Vasárnapi Újság, 1862. szeptember 28. 467. p. 72 277
