Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - CSŐKE TIBOR: Ipolyi Amold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására
mutatták meg nekik - érveltek, könyörögtek, követelőztek, fenyegetőztek, hogy nem erre kértek, s kaptak engedélyt. Ám mit sem hatott mindez. A társalgás során Ipolyi a következőt mondta Salih bejnek, a kincstár és könyvtár főőrének: sokáig is uralkodott ám hazánkban a török, és hogy 150 esztendeig lakott ama helyen, hol plébános voltam, melyet azért máig Török- Szent-Miklósnak neveznek”.52 A beszélgetések közepette egyszer csak föllebbent az ajtó függönye s az előcsarnok távlatában megpillantok, mint hoznak szolgák bíborba kötött nagy codexeket. Látásukra szivünk megrebbent, felsikoltottunk volna. - De mint férfiak, a görög bölcs mondatával: Heuréka! kiáltánk meghatottan, hogy végre is czélt értünk! Csupán hat codex volt! ... Mindannyin rögtön szemünkbe ragyogott a kapcsok zománczában a magyar és Hunyadi czimer... Biztosok voltunk, ... hogy feltaláltuk a Corvina stambuli maradványait; hogy három század múltán elsőkként felismertük és köszönthettük a magyar tudomány e kincseit s emlékeit!”.55 Ipolyi a rendelkezésre álló rövid idő alatt szemrevételezte az eléjük hozott kódexeket, s néhány rajzot is készített a kötésről és a korvina egyértelmű jeléről: Mátyás címeréről. (EMŐDI András: A Corvina-könyvtár kutatástörténetének ismeretlen forrásai a Nagyváradi Egyházmegyei Levéltárban. In: Magyar Könyvszemle, 2006. 3. szám. 327. p.) IPOLYI Arnold: gr. Prokesch-Osten Antal emlékezete és Mátyás király könyvtára maradványainak fölfedezése. Bp. 1878. 50. p. Uo. 51. p. 263
