Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - CSŐKE TIBOR: Ipolyi Amold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására
színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt. A Bibliotheca Corviniana - vagy ahogy akkor hívták a Bibliotheca Augusta - egyáltalán nem valami könyvmúzeum volt, hanem az emberi szellem nagyszerű alkotásainak összegyűjtésére törekvő, tartalmi értékek kedvéért létrehozott könyvtár, amelynek hatása lemérhető a közép-európai humanizmus fejlődésén. A fény és pompa, a kódexek gazdag köntösben való megjelenése csak az értékes tartalom méltó keretéül szolgált. Kijelenthetjük, hogy Itálián kívül először Budán jött létre nagy, humanista uralkodói könyvtár. Abban is egyedülálló volt, hogy nem pusztán egy Itálián kívüli „másolatgyűjteményt” hozott létre Mátyás, hanem egy latin-görög könyvtárat, amelyet humanista könyvtárosok vezettek. A görög műveket Itáliában addig nem gyűjtötték. Lorenzo de Medici a Bibliotheca Corviniana példájára alakította ki híres könyvtárának, a Laurenziana-nak latin-görög kettősségét. Mátyás könyvtárának görög művei közül nem egy, éppen innen került be a tudományos használatba. Későbbi hatásaként Európa innen ismerte meg a görög szerzők munkáit. A könyvtár kialakulásában nagy szerepe volt Vitéz Jánosnak és Janus Pannoniusnak. Vitéz János, Mátyás nevelője, későbbi váradi püspök, esztergomi érsek és unokaöccse Janus Pannonius neves költő, később pécsi püspök könyvtárai voltak az első humanista könyvtárak Magyarországon. Mátyás vásárolta, másoltatta a könyveket Itáliában és Görögországban. Majdnem „teljes könyvtárat” (az akkor ismert összes irodalom birtoklása) hozott létre, a kor legkiválóbb műveit egy helyre, Budára összegyűjtve. Korának uralkodói, tudósai is ajándékoztak könyveket Mátyásnak. Tartalmi szempontból a Corvinákkal az Alpoktól északra semmiféle gyűjtemény sem versenghetett, s ha a görög kódexeket és a tartalom változatosságát nézzük, akkor még az itáliaiak is alig, legfeljebb a pápai. Jelentőségét az adta továbbá, hogy az állományában található könyvek közül több mű, az egyetlen fennmaradt példány a világon. Mátyás nem csak vásárolt könyveket: maga is alapított Budán könyvműhelyt, bár arról, hogy mikor kezdte meg munkáját nincs adat, mindössze annyit tudunk biztosan, hogy 1471-ben már működött (Hess András műhelye). Könyvgyűjtése nem uralkodói szeszély, nagyzási hóbort volt, hanem ezeket a műveket olvasta és ismerte is. Kedves időtöltése volt az olvasás mellett a beszélgetés, a vita az udvarában tartózkodó humanista gondolkodókkal. A könyvtár nagysága csak következtetések, találgatások alapján becsülhető meg, mivel nem maradt fönn lista, jegyzék, leltár a könyvekről. Mátyás halálát követően folyamatos hanyatlás, pusztulás jellemezte az állományt, többé egészben senki nem látta, láthatta a hatalmas és dicsőséges Bibliotheca Corviniana-t. így a későbbi korokban számos legenda, 259
