Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - CSŐKE TIBOR: Ipolyi Amold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására
A Szentháromság szobor 1900 körül35 (GALSI Zoltán: Törökszentmiklósi képes lapok. Törökszentmiklós, 2001. 45. p.) Törökszentmiklósi közszereplései közül az elsők egyike minden bizonnyal az 1860. szeptember 16-án felszentelt Szentháromság-szobor avatóbeszéde lehetett, amelyet elődje, a szoborállítást kezdeményező - ekkor már egri kanonok - Pánthy Endre szentelt fel, de a beszédet „átengedte” utódjának. A Katholikus Néplap olvasói levele is beszámolt erről: uj plébánosunk, ft. Ipolyi-Stummer Arnold ur a szobor lépcsőiről a körül sereglett hívekhez a körülményekhez mért rövid, de megható és velős beszédet tartott, melyben kifejté: miképpen az anyaszentegyház, bár mindig kárhoztató a bálványozást, a képek imádását, mégis a legrégibb időktől kezdve hitünknek magasztos szent titkait, hogy azok a hívek érzékeire is annál mélyebben hassanak; a vallásnak hőseit, bajnokait, jeleseit, hogy azok példáján épülve, követésükre buzduljunk, festett és faragott képek által kifej ezé, ábrázoló, hogy így azután „a láthatók által a láthatatlanok szeretetére gerjedjünk”; a miért is a tridenti sz. zsinat szabadnak, üdvösnek és hasznosnak nyilvánító ily sz. képek és szobrok ez értelemben vett tiszteletét. S miután hallgatóit a teljes, osztatlan, A szobor eredeti helye a Szentháromság (1896-tól Pánthy, később Hunyadi) tér volt, majd áthelyezték a katolikus főtemplom előtti Rózsa Ferenc, mai nevén Ipolyi térre. 255
