Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Egy görög származású országgyűlési képviselő Túrkevén 1849-ben
1848 nyarán a horvát-magyar határ mentén kialakult feszültségek miatt a Dráva mentén szükségessé vált a készenlét elrendelése. Szemere Bertalan belügyminiszter kinevezte Csány Lászlót Zala, Somogy, Tolna és Veszprém megyék királyi biztosává, és megbízta, hogy a Dráva vonalán összevonandó 4000 főnyi sorkatonasággal és 14 ezer főnyi mozgósított megyei nemzetőrséggel álljanak készenlétben.43 Az országos nemzetőrségi tanács a Veszprém megyéből induló nemzetőrség parancsnokává Bezerédy Kristófot44 jelölte ki, szeptember 13-án pedig kinevezte a Veszprém megyei összes felkelő sereg parancsnokává.45 Jellaéié egészen augusztusig nem tervezte Magyarország megtámadását, később azonban Szlavóniában és a Szerémségben tett kőrútján megnyerte a határőrezredeket, s bár Bécsben Batthyány-al folytatott tárgyalásán békülékenynek mutatkozott, augusztus 10-én megszállta Szerém megyét, majd utasítást adott Eszék és a Dráva vonal megszállására.46 Miután ekkor már támadásával komolyan veszélyeztette a Dráva vonalát, a nemzetőrség szolgálatát - melyet eredetileg egy hónapra terveztek - augusztus közepéig meghosszabbították. Pompéry János a veszprémi nemzetőrökkel július 8-án indult Baranyába, s július 19-én érkeztek meg Sellyére. Azt a feladatot kapták, hogy Sellyétől Dárdáig foglalják el, illetve védjék a Dráva vonalat. Őrnagya július 11-én tábori albiztosnak nevezte ki, amit örömmel fogadott, azzal, hogy így Pécsre is eljuthat. Augusztus 15-én visszaérkeztek Pápára, s ezt követően csak szeptember 26-án kapták azt a parancsot, hogy a nemzetőrökkel Jánosházára induljanak.47 A veszprémi nemzetőrség feladata tehát a Dráva vonalának biztosítása volt. Harcokra sokáig nem került sor, viszont gyakran ellentmondó utasításokat kaptak, bizonytalan volt kirendelésük időtartama, s a tisztek közötti egyetértés is hiányzott, ehhez járult még az őrnagy személyével való ellentét. Pompéry János naplójában gyakran adott hangot a hadvezetéssel való elégedetlenségének és türelmetlenül várta, hogy harcokban is részt vehessen. Sellyét elhagyva mintegy mentegetőzve írja: „Én örömmel fogok mindig ez utamra, itt mutatásomra gondolni. Ezáltal szent kötelességet teljesíték; hogy a megtámadott ügy HERMANN Róbert: 1848-1849. A szabadságharc hadtörténete. Bp. 2001. 119. p. Bezerédy Kristóf (18171889.) 1848. júniusától őrnagy, szeptembertől a megyei nemzetőrök parancsnoka. Decemberben lemond, visszavonul. Az önkényuralom idején Veszprém megye főispáni helytartója. In: Lőrinte életrajzi lexikon.: http/lorinte.extra.hu LICHTNECKERT András: 1848-49. Helyi vonatkozású eseményei. In: www. lichtneckertandras. hu 47 HERMANN R. 2001. 120. p. Kézirat 4. p. 219
