Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Egy görög származású országgyűlési képviselő Túrkevén 1849-ben
kapitányra, hogy süvegeltétek, hogy csúsztatok-másztatok előtte. ”.5 Bizonyára a röpirat tartalma is hozzájárult ahhoz, hogy még a választási beszédeinek megtartását is igyekeztek megakadályozni, s Szabadszálláson a nyílt jelölésnél már nem is lehetett jelen. Virágh Dénes, aki tagja volt a választás szervezését bonyolító kerületi választmánynak, későbbi visszaemlékezésében bevallotta: „...sehogy sem akartam megengedni, hogy beszéljen, mert féltem, hogy kommunisticus tanokat hirdet, és föl találja lázítani a népet ellenünk, urak ellen”.6 Az ekkor már országszerte ismert, neves költő sem tudott eséllyel versenyezni a helyi református lelkész fiával, Nagy Károllyal. A Jászkunságban tehát az első népképviseleti országgyűlésbe helyi közismert redemptus-nemes családok tagjai kerültek megválasztásra. Egyetlen választókerület jelentett ez alól kivételt, a túrkevei, ahol 1848. júniusában az országos politikában már jelentős hírnevet szerzett, de nem jászkunsági származású Szentkirályi Mórt választották képviselővé. Amikor 1849-ben árulónak nyilvánították, s mandátumáról lemondottnak tekintették, szintén nem helyi közismert személy, hanem egy miskolci borkereskedő család leszármazottja Pompéry János lett a túrkevei választókerület képviselője. A túrkevei választókerületnek már a kialakítása is sajátos módon történt, ugyanis a két nagykun település Túrkeve és Kunszentmárton mellett Jászkisér, Jászladány és Jászalsószentgyörgy tartozott hozzá. A Jászságtól való távolság miatt a túrkevei központ a nagykunoknak kedvezett.7 Ennek ellenére mégsem egy jeles nagykunsági személyiséget - talán mert a legnépszerűbb nagykun politikus Illéssy János már elfogadta a jászberényiek jelölését -, hanem az ekkor már országosan ismert Szentkirályi Móricot jelölték országgyűlési képviselőnek.8 Miután Szentkirályi az egész Jászkun Kerületben rendkívül népszerű volt, így bizonyára a jászsági választók is egyetértettek jelölésével.9 A kiváló felkészültségű jogász Pest vármegye követeként 1840-től igen aktívan vett részt az országgyűlés munkájában. Határozottan állt ki a szólásszabadság mellett, és jelentős szerepe volt a Védegylet létrehozásában. Jól 5 Bács-Kiskun Megyei Levéltár IV. 1604. VIII/51. 6 HENTALLER Lajos: Petőfi mint követjelölt. Bp. 1895. 27. p. BAGI Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun Kerületben. Szolnok, 2009. 28. p. Sajnos a választói összeírások, illetve a választási jegyzőkönyvek rendkívül hiányosan maradtak fenn, ezek között a túrkevei nem található meg. Rövid életútja, a jászkunokkal való kapcsolata: PAPP Izabella: „Volt egy Szentkirályi főkapitánya a jászkun népnek. ” Adatok Szentkirályi Móric és a jászkunok kapcsolatához 1848-49. In: Zounuk 21. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve (Szerk.:Zádorné Zsoldos Mária) Szolnok, 2006. 231-271. p. 209
