Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész

köszönhetően a létszám meghaladta a 13.000 főt. Ebből - a tüzérséget leszámítva - összesen 3500 fő volt az a négy zászlóalj, amelyek már Mórnál is ott voltak; azaz, a sereg közel háromnegyedét újonnan csatlakozott alakulatok alkották.116 Hozzáteendő, hogy a katonaköteles korosztályok tagjai is nagy számban csatlakoztak a visszavonuló sereghez, miután attól tartottak, hogy otthon maradva az ellenség besorozza és a birodalom külhoni tartományaiba küldi őket.117

Január 9-én a sereg szálláscsinálóinak egy része előrement Szolnokra, a csapatok nagyobb része Cegléden maradt, néhány egység pedig Abonyig vonult. A hadtest utólagos hadműveleti naplója szerint a Hertelendy Miklós vezette hadosztály maradt Cegléden, a Szekulits-hadosztály, illetve Perczel Miklós dandárja viszont Abonyba vonult.118

Perczel január 9-én vagy 10-én (tehát Cegléden vagy Szolnokon, esetleg a kettő között, Abonyban) kapta meg Kossuthnak a január 8-án a hadtestparancs-nokokhoz intézett körlevelét, amelyben az OHB elnöke bejelentette az OHB és az országgyűlés Debrecenbe érkezését. „Meglepetve vette a kormány azon tudósítást - folytatta - , hogy a főváros kardcsapás nélkül adatott fel. Az ország kormánya azonban várja a táborvezérkari főnök s helyettes hadügyminiszter, Vetter tábornok megérkezését, hogy a főváros feladásával összekötött hadi munkálatok politikai iránya felől tudósítást vegyen - melyet eddig nem vön - s a nemzet nevében határozó intézkedéseit ahhoz képest kiadhass”. (Eszerint tehát a Vetter által Kossuth-hoz küldött Bikkesy Lajos őrnagy nem nyújtott elegendő felvilágosítást Kossuthnak a haditanács végzéseiről. Csány csak másnap, január 9-én, délután 1 órakor, Vetter pedig január 10-én érkezett Debrecenbe).119 Végül az OHB elnöke részletes tudósításokat kért a tábornokoktól seregeik működéséről, létszámáról,

HL 1848-49. 8/413. A létszámadatok nélkül közli BŐHM-FARKAS-CSIKÁNY 1998. 51-52. p.

„Ez okozta azt, hogy Pesttől fogva a fegyverfoghatók vagy mint újoncok, vagy csak mint menekülők hozzánk csatlakoztak, s velünk együtt jöttek Debrecen felé...” LÁSZLÓ K. 2001. 23. p.; A fiatalságnak az ellenség elől való meneküléséről Kollár János Békés megyei hírnök jelentései is beszámolnak. Közli őket OLÁH Gy. 1892. II. köt. 174-176. PLÁSZLÓ K. 2001. 23. p.; BENE J. 1999. 295. p.; HERMANN R. 1995. 122. p.

Bikkesy küldetésére Id. Vetter Kossuthnak szóló 1849. jan. 3-i jelentését. MÓL OHB 1849:9. Csány érkezésére Ld. MÓDY György: A menekültek. In: Szabó István (Szerk.): A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849. január - május. Debrecen, 1948. 72. p. és HERMANN R. 1990. 207. p.; Vetterére Id. GELICH R. II. köt. 213. p.

185