Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész
A haditanács utáni napokban Kossuth a határozatokról még mit sem tudva, továbbra is azt sürgette, hogy Vetter vegye át a fővárosnál koncentrált erők feletti fővezérséget.18 A január 2-i haditanács terve tehát arra a feltételezésre épült, hogy Görgei diverziója elvonja a cs. kir. fősereget a Tisza-vonal elleni támadástól, s Görgei visszatéréséig a Tisza-vonal védelme sehol sem szakad át. Csakhogy január 4-én a Mészáros Lázár vezette felső-tiszai hadtestet súlyos vereség érte Kassánál. A Mészároshoz január 2. után útba indított erősítések ekkor még nem érkeztek meg, s félő volt, hogy a hadügyminiszter még ezek birtokában sem lesz képes megállítani Schlik előnyomuló hadtestét. Vetter január 6-án Törökszentmiklóson közölte Klapka György őrnaggyal, a január 2-i haditerv egyik szerzőjével, hogy a haditervet módosítani kell. Vetter úgy vélte, az előállott kedvezőtlen helyzeten csak úgy lehet javítani, ha Görgeit felszólítják, a bányavárosokból a Hernád és a Felső- Tisza felé siessen mielőbb s a bácskai és bánsági hadtesteket is kivonják Dél- Magyarországról, s a Közép-Tisza mellékére irányítják.19 Vetter, Debrecenbe érkezve, találkozott Kossuthtal, akit erősen nyugtalanított a feldunai hadtest sorsa. Vetter megbeszélte Kossuthtal a Csány László 1849. január 9-én Kossuthhoz, 10-én Görgeihez és 11-én Perczelhez intézett levelei, közli őket CSÁNY L. 1998. II. köt. 141-147. p.; Az emlékiratok közül HERMANN R. 1995. (egy 1849-1850. évi hadműveleti napló a Perczel-hadtest hadműveleteiről) 122.; Memoiren von Georg Klapka April bis Oktober 1849. Leipzig, 1850. XXVIII.; KLAPKA Gy. 1851. I. köt. 125-129. p.; GÖRGEY Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. (S. a. r. Katona Tamás) Bp. 1988. I. köt. 276-277. p.; Vetter Antal emlékiratai 19-21. f. (A január 2-i haditanácsra vonatkozó részeket idézi BARTA I. 1955. 79-82. p.); és KLAPKA György: Emlékeimből. (S. a. r. Katona Tamás) In: Magyar Századok, 1986. 80. p. - A haditanácsra ld. BARTA I. 1955. 66-100. p.; BORÚS J. 1975. 47-48. p.; HERMANN Róbert: Görgei Artúr váci nyilatkozata. HK, 1988. 2. szám. 252-254. P. és HERMANN Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29.- 1849. január 18.) Molnár András szerk.: Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790- 1849. In: Zalai Gyűjtemény 30. kötet. Zalaegerszeg, 1990. 201-203. p. Az emlékiratok nem egyértelműek abban a tekintetben, hogy már ezen a haditanácson szóba került-e Bácska és a Bánság kiürítése, s az ott lévő csapatoknak a Közép-Tisza mellékére történő felrendelése? GÖRGEY A. 1988. I. köt. 277. p. és KLAPKA Gy. 1851. I. köt. 126. p. szerint igen, Vetter emlékirata szerint csak január 6-án Törökszentmiklóson döntöttek erről. Ez esetben valószínűleg Vetternek van igaza, ld. erre a 20. jegyzetet. KLÓM XIV. köt. 24., 32. p. (1849. jan. 3., 4.) Vetter Antal emlékiratai. 24. f. A vonatkozó részt Abaft Lajos magyar fordítása alapján közli BORÚS J. 1975. 118-119. p. Vö. KLAPKA Gy. 1986. 81. p. (KLAPKA Gy. 1851. I.köt. nem ír erről.); Ld. még HERMANN Róbert: Klapka György tevékenysége 1848 márciusától 1849 január elejéig. In: Komárom és Klapka György 1848/49-ben. Komárom, 1994. 61. p. 164
