Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: „Értünk Kunság mezején”… Táplálkozástörténeti adatok Karcag város 18. és 19. századi irataiból
király az 1540-es évek végén Eger vára jövedelmeinek gyarapítására rendelte a jászoktól és kunoktól járó királyi jövedelmeket, s ekkortól az egri kapitányok természetesen a püspökség tizedborait mérették ki a Nagykunságon. 1562 májusában például 372 akó bort adtak át a tizennégy nagykunsági falunak,107 de a közéjük rendelt officiálisok borát is kötelesek voltak kimérni.108 Karcagról 1577-ben feljegyezték, hogy évente egyszer 8, máskor 9 hordó bort kötelesek elmérni a vár részére. Eger vára eleste (1596) után ez megszűnt, de a település csapszékéről a 17. századból is van adat. 1669-ben sok más mellett ezek tönkretételét emlegetik.109 A bormérés (jó jövedelmezősége miatt) mindig újjáéledt, sőt, az 1670-80-as évekre az út mellé, a határba telepített változata, a későbbi csárdák elődje is megjelent. Karcagon a régi pest-debreceni út, más néven Sóút mellé építettek egy ilyet. Kiss György udvari lakos (született 1654 körül) azt vallja 1752-ben egy határjárás tanújaként, hogy ő már „a’ Török Világban is Kardszagon lakott” a kérdéses határ hovatartozását pedig onnan tudja, hogy „Gergely halmához közel, a’ régi Soó út mellett a’ Nagy Attyja Kardszagi Bíró lévén 7. esztendeig Korcsomat is tsináltatott mint Kardszagi földön és azon Korcsmán a’ Tanú maga is ivott”.110 A kocsmák és határbeli csárdák egészen az 1860-as évekig tekintélyes bevételhez juttatták a várost.111 A szőlő a 18. század békés első évtizedében, lehetséges, hogy a Lovagrend kezdeményezésére jelent meg itt. 1720-ban Karcagon 20 kapás szőlőt telepítettek, megalapozva ezzel a később a város egész délnyugat-nyugati oldalát elfoglaló szőlőskerteket. A szőlőről, amelynek „a gyümölcse halványvörös és kellemes”, az 1731-ben átutazó Bél Mátyásnak is beszámoltak. Jó termésük volt, írta a tudós, de azt, hogy meddig tartható el a belőle készült bor, már nem tudta megállapítani. Az viszont biztos, hogy a borkészítés, és a Karcagon „termett” borral való kereskedés a redempció előtt megjelenik a jegyzőkönyvekben,112 később pedig örökségi, vagy adásvételi iratokban számtalan feljegyzés és említés van borsajtókról, kádakról, boroshordókról, vagy nagyobb mennyiségű saját termésű borról. A karcagi szőlők az igazi borvidékekkel természetesen össze nem hasonlítható, de az itteni 107 Uo. 96. p. 108 BOTKA J. 1987. 247. p. 109 GYÁRFÁS I. 4. köt. 213. p. 110 JNSZML Jászkun Kér. iratai. Polgári perek 1. füzet. 2. csomó 111 1766-ban pl. az öt városi csapszéket 2100 forintért adták bérbe Kálmán András és Csányi János helybeli lakosoknak. A csapszékek és csárdák bevétele minden évben több ezer forintra rúgott. 112 JNSZML Kg. V. lt. Tanácsülési jkv. Karcag, 1742. július 25. 153
