Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: „Értünk Kunság mezején”… Táplálkozástörténeti adatok Karcag város 18. és 19. századi irataiból
elenyészővé zsugorította. (Lehet, hogy a 18. század végétől kezdődő háborús időszak nem kedvezett a keletről érkező fűszerek kereskedelmének, amibe pl. a Napóleon elrendelte kontinentális zárlatot is beleszámíthatjuk.) Italfélék A boza Oláh Miklós ország leírásában az egyes vidékek jellemzésénél érdekesnek tűnő apróságokra, jellegzetességekre is kitér. Egy ilyen passzusnál jegyzi meg, hogy „a kun mezőkön az odaszállított borokon kívül a kunok ismernek egyfajta italt, melyet kölesből és vízből sajtolnak a maguk módján, ezt bozának nevezik”. A kölesből erjesztett ital fogyasztására számos példát ismerünk, mégpedig azt is tudjuk, hogy nemcsak a kunok és a köznép kedvelte, hanem főúri házaknál is ismerték, igaz eredetét ekkor is a kunokhoz kötötték. Nádasdi Tamás nádor felesége például férjéhez írott levelében a nádor tisztségei közül a kunok főbíróságának örül a legjobban, mert, ahogy írja, hogy ezen a tisztségen „mégis jő valami boza”, amivel szomját olthatja.101 Tehát a nádomé a 16. századi hagyomány nyomán egyértelműen a kunokhoz kapcsolta ezt az italt, ám meg kell jegyeznünk, hogy a hódoltsággal Magyarországon megjelenő, és itt tartósan berendezkedő török, balkáni vagy délszláv katonák és polgári lakosok között is ismert volt. A gyulai szandzsákról felvett defterben Gyula város jövedelmei között 1567-ben és 1579-ben is ott találjuk „a boza-italmérés” után szedett összeget.102 A 18. században egy Kenderessel kapcsolatos határjárás vallomásai között akadtunk a nyomára. Az említett tanúkihallgatáson (1730-ban) Kerek Ferenc 75 éves tanú azt vallotta, hogy ezelőtt 56 esztendővel (azaz 1674 körül) járt Kenderesen, sőt, „bozát is ivott benne”.103 Ennek az ősi italfélének a 19. századi készítéséről is maradt fenn korabeli leírás. A „Hasznos Mulatságok” 1826. évi 48. számában a szerkesztő, Kultsár István tette fel a kérdést, hogy vajon készítik-e még a bozát a kunok? Több válasz is érkezett. A karcagi OLÁH Miklós: Hungária. Bp. 1985. 72. p. és TAKÁTS Sándor: Rajzok a török világból. Bp. 1918. III. köt. 125. p. KÁLDY-NAGY Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. 55. p. KORMOS L. 1979. 54-56. p. 151
