Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: A jászkunokról női szemmel
a figyelmem.129 A szomszéd szerette volna a malmot lebontatni, mondván, hogy az özvegy engedély nélkül építtette. A kerületi deputáció vizsgálódásából kiderül, hogy a feljelentő szintén malomtulajdonos volt, s a maga malmát 20 évvel a feljelentés előtt építette, míg az özvegy malma 16 éve állt. Nyilvánvaló, hogy konkurencia harcról volt szó. Az ügy kivizsgálására rendelt bizottság elutasította a kérelmet. A vagyonos asszonyok megélhetése özvegységükben sem forgott veszélyben. Tudjuk, hogy Maár András kiskunkapitány özvegye a nemes Zirti Franciska földjét és 1.000 birkáját 1821-től három évre árendába adta.130 A föld és a birkák árendája évi 2000 forint jövedelmet adott számára, e mellé évente 60 icce vajat küldött az árendás Franciska pesti lakásába, ahol özvegysége után tartózkodott. Özvegy Ring Mihályné szintén megtartotta földjét, s bár maga nem tudta művelni, haszonbérbe adta, s a jövedelemből tartotta fenn háztartását. A pákái 40 zsákos földet felében művelte egy rokona. Ismerjük az 1844-ben kelt haszonbérleti szerződést.131 Ring Mihály 1823-ban halt meg, Ferenci Anna tehát évtizedeken át vezette a gazdaságot, nevelte a gyermekeit, akik közül Imre kereskedő, László tanácsnok, Sándor ügyész, Károly gyógyszerész, Mihály tanító lett. A redimáló özvegyasszonyok, a számukra tulajdonul bejegyzett föld felett szabad rendelkezési jogot nyertek életükben és haláluk utánra. Ha azonban másként nem rendelkeztek, haláluk esetén vagyonuk a férj vagyonának tekintetett.132 Az özvegyek örökösödési szabályait az 1799-es nádori törvénycikkek V. statuutuma az országos jogtól eltérően állapította meg. A Jászkun Kerületben az özvegyasszony nem tulajdonos a férj vagyonában csak haszonélvező, de a férj a végrendeletében a haszonélvezeti jogtól is megfoszthatta. További megszorítása a statuutumnak, hogy a haszonélvezeti jog csak a közös keresményekre vonatkozott. A nem közszerző özvegy, ha BKML Szabadszállás tanácsi iratok, A N°8 E N° 17/1835 kivonat a Jászkun Kerület 1835. február 16. közgyűlési jegyzőkönyvéből. JNSZML Jászkun Kér. Fasc. 4. N°996./1823. KM Ad. Tört. Dók. Ring iratok. Egyezség levél 1844. szept. 15. KRENNER Zoltán: A jász-kun statuutum mai érvényében. In: Kir. Közjegyzők Közlönye, XL. évf. 8.sz. 161-174. p. Továbbá a témával foglalkozott még SZABÓ László: A jászsági nagycsalád és az öröklésjog - a leányrész. In: A Jászkunság kutatása 2000. Jászberény-Kiskunfélegyháza, 2002. 113-118. p.; Örsi Julianna: Családi és vérségi kapcsolatok érvényesítésének jogi eszközei a Jászkunságban a 18-19. században. In: Jogszabályok-jogszokások. A Jászkunság kutatása 2005. (Szerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet) Kiskunfélegyháza, KMBK. 2005. 337-348. p.; BÁNKINÉ MOLNÁR E. 2005. 118
