Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: A jászkunokról női szemmel
Az örökségi vitákból, asszonyi perpatvarokból keletkezett bírósági ügyek tanúkihallgatásai adatokat szolgáltatnak a költekezés mikéntjeire és miértjeire. Mivel az asszonyok rendelkezhettek a házasságba magukkal vitt tehén szaporulatával és a tejhaszonnal, ezt annyira számon tartották, hogy sokan a saját tehenüket külön tartották és fejték. A baromfifélék eladásából szintén hozzájutottak némi pénzhez. Nagy Mihály Anna Jászapátiban elhunyt asszony végrendeletében megemlíti azt a három ludat, amit magával vitt a házasságba, ezen kívül volt még három köpü méhe, amit Balati Tamás gondozott a fele haszonért.85 A ludat, kacsát, tyúkot, csirkét a lakóház portáján vagy a kertben nevelték. A maguk jószágát megkülönböztető jegyekkel látták el, - például a liba lábán a hártyát bevagdalták vagy a fején búbot téptek a toliból.86 Pénzszerzési lehetőség volt a hordós káposzta, és a különféle ázalékok árusítása. Káposztát vásárban is árultak. Oros Mártonné kisújszállási asszony 1775-ben a Mindenszentekkor tartani szokott túri vásárban árulta a hordós káposztáját.87 Túrkevén, miután a káposztaföld gazdája leszedte a termést, a szegényebbeknek lehetett tallózni, azaz böngészni. A tallózást nem tekintették lopásnak. Az élelmesebbek akár hordónyi savanyítani valót összeszedegethettek. Olykor, ha másként nem sikerült pénzt szerezni eladtak egy-egy darab ágyneműt, de hiába tartozott az efféle a kelengyébe a férj tudta és engedelme nélkül kockázatos volt az akció. Ha kiderült családi háborúskodás nem egyszer asszony verés lett a következmény.88 A Jászkun Kerület szabad népessége öltözködésében igyekezett elkülönülni a környező jobbágytelepülések lakosságától. Az asszonyok és a nagylányok ruházata a család társadalmi helyzetét, rangját tükrözte. A takarékos gazdálkodást előnyben részesítő közgondolkodás a cifrálkodást elítélte, de abban, hogy mi számít cifrálkodásnak, már nehezebb volt egységes állásfoglalást kialakítaniuk. Nem hihetjük, hogy igazat beszélt volna Kunszentmártonban Hürkecz Ferencné, aki elterjesztette: „valamennyi asszony fekete fátyolt és kamillot szoknyát visel mind kurva” .w Más településen a fekete fátyol főkötő éppen a rátartiságot mutatta. Jászkiséren mondta az egyik asszony, ő bizony „a fejibe sem kötné azt a fekete JNSZML Jászapáti iratai Rsz. 135. / 1778. JNSZML Túrkeve lt. Tanúvallomások jkv. 1742-83. 322. p. JNSZML Kisújszállás vizsgálati jkv. 1775. 85. p. JNSZML Jászkisér acta inquisitionalia 1775. febr. 3. JNSZML Kunszentmárton Rsz. 154. 1776. máj. 25. 107
