Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
a szenátori tisztséget betöltő Endre Mihály szintén birtokolt egy szárazmalmot.27 Kicsit más képet láthatunk a Külső-szolnoki részeken. Itt a malmok sorsa másképp alakul, mint a többi részen. Szolnok földesura a Kamara, a várban pedig ebben az időben még katonaság állomásozik. A városban mind a három malomfajta (száraz-, vízi- és hajómalom) megjelenik. Tulajdonosaik és bérlőik azonban eltérő képet mutatnak. A kamarának nemcsak a só- és fakereskedelem volt a kezében de a serfőző házak és a szárazmalmok is a kamara területén épültek fel. így másként kell értelmezni a Balyi-féle kéziratban közölt 1720-as összeírást, amely szerint ebben az időben a városban 3 szárazmalom tulajdonos dolgozott, és rajtuk kívül az itt állomásozó katonaságnak is volt 2 szárazmalma.28 1728-ban a szolnoki serfőzők éppen az ellen tiltakoznak, hogy ne vegyék nyilvántartásba a szolnoki serházakat, mert csak a telkük kincstári, a rajtuk lévő építményeket saját maguk építették. Nem lehetett ez másként a szárazmalmoknál sem.29 A mai Malomszögben 1721-ben újjáépített vízimalom szintén a kamara tulajdona. 1722-ben a kamara pályázatot hirdet szolnoki jövedelmeinek bérbeadására. Haszonbérbe adják a vámszedést, serházakat, kocsmákat és a malmot (itt valószínűleg a Zagyván lévő vízimalmot kell érteni).30 A hajómalmokkal már más a helyzet. Bagi Gábor írja, hogy Homályossy-Tunkel Ferenc kamarai ácsmester 1792 táján tűnik fel Szolnokon, mint ácsmester és malomtulajdonos. 1803-ban pedig arról panaszkodik Tünkéi Ferenc, hogy tiszai hajómalma teljesen leégett és minden ott lévő vagyona megsemmisült. Ezek a malomfajták már magánszemélyek tulajdonában voltak, akik között ismert személyek is feltűnnek.31 A külső-szolnoki részek jobbágyi falvaiban épített szárazmalmok általában a helyi földesúr tulajdonához tartoztak. Kenderes történetírói például megjegyzik, hogy 1771-ben azt írták a jobbágyok „száraz malmok 27 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Két jászkunsági táblabíró karriertörténete. In: Tisicum XVII. Szolnok, 2008. 233. p. 28 BALYI János: Adatok Szolnok város történetéhez. Szolnok, 1973. 199. p. 8. .számú melléklet: 1720-as megyei összeírás Szolnokra vonatkozó adatai. 29 JNSZML Közvetlen levéltárba utalt iratok gyűjteménye.(Továbbiakban: KL ir.) 7/1926. SZIKSZAI Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából. In: Zounuk 10. Szolnok, 1995. 309. p. 30 JNSZML KL ir. 7/1926. 31 BAGI Gábor: Kamarai ácsmesterek és leszármazottaik a XIX. századi Szolnokon. In: Tisicum. XVII. Szolnok, 2008. 241. p.; JNSZML Szolnok város ir. Tanácsi jkv. 1803. május 7. 263. old. 1318. sz. 29
