Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
A malmok felügyeletét a malombíró vagy az erre kijelölt tanácsnok látta el. Szolnokon nevezték malomgazdának is. Ellenőrizte a Zagyván lévő vízimalmot, a szárazmalmokat és a Tiszán dolgozó hajómalmokat. Évenkénti bére 12 véka búza, 2 pár csizma, 1 nadrág, 1 süveg.19 Berényben 1816. július 13-tól a tanács a két vízimalomhoz 2 szenátort rendelt ki a molnárokra felügyelni és az őrlést ellenőrizni (malominspector). A hetenként esedékes vámot a malominspector a malombíróval együtt lemérte, a város hombárjába behozatta és évenként leltárt készítettek a befolyt vám mennyiségéről.20 Kunmadarason az 1763-ban készült malombírói számadásokban két malominspector neve szerepel. Kováts István 4 szárazmalom bevételeit és kiadásait ellenőrizte, Szentesi András pedig 2 malom felett gyakorolt felügyeletet.21 A Jászkunságban már a Német Lovagrend uralma idején jelentős szerepet játszottak a malombérlők. Ezek készpénzkölcsön fejében, zálog címén kaptak engedélyt a községtől a malomépítésre. Általában a gazdag állattartó pusztabérlő debreceniek sorából kerültek ki. Ezek nemcsak őröltettek, de liszt- és gabonakereskedelemmel is foglalkoztak. Ezeket az idegeneket 1728-tól kiszorították a helybeli jómódú gazdák, főként Karcagon és Kisújszálláson.22 A Jászkun Kerületben a redempció nemcsak azt jelentette, hogy kollektív nemességet nyertek, hanem egyúttal a kisebb királyi haszonvételeket is megváltották. Ezek a megváltott beneficiumok osztatlan közös tulajdonok lettek. így közös tulajdonnak tekintették a kocsmák, a mészárszékek és többek között a malmok használatát is. A javak hasznosításáról és jövedelméről a birtokosok közössége döntött. A haszonvételek jövedelme közcélokat szolgált. A Jászkunságban a település malomjövedelmét az éves árenda és a megőrölt gabonából szedett vám adta. A malmokra a vámok mellett adót is kivetettek és a molnárok még közmunkát is teljesítettek. A vám mértékét a helyi önkormányzat állapította meg. A vámszedéshez a tanács hiteles mérőedényeket készíttetett. A malomvámot az őrlés után is kivehették, de inkább előtte, mint szemes gabonát vették ki és a malomgazdák számadása mellett külön vermekben tartották. A molnár az őröltető gabonájából kivette a helység számára megszabott 1/10, 1/12 vagy 1/15-öd vámot, amiből az őrlésért négy-öt rész járt. Az 1791-es kerületi közgyűlésen fogadták el, hogy a malomvám 1/15-öd rész legyen.23 Ez azonban emelkedett, hiszen Kunhegyesen 19 JNSZML Szolnok város ir. Tanácsülési jkv. 1800. máj. 11. 20 JNSZML Jászberény város ir. Tanácsülési jkv. 1816-1818. 397/1816. 21 JNSZML Kunmadaras. 1763 malombírói számadások. Litt. D. Fase. 1. 22 KISS József: A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején. Bp. 1979. 130. p. 23 BÁNKINÉ MOLNÁR E. 2004. 107. p. 27
