Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)

A Hortobágy és a Berettyó A Hortobágy medre körüli bizonytalanságra, a külső szemlélő számára a terület teljesen áttekinthetetlen voltára mutat az az 1803. évi feljegyzés, amely a karcag- kisújszállási határ megállapításával kapcsolatban született. A karcagi tanácsnak címzett levélben a Magyarkai ravaszlyuk nevezetű határpont nevének és helyének tisztázásán túl, a kisújszállási elöljáróság kitért arra is, hogy „az 1794dik Esztendei Határ Ujjítás levélben a munka kezdetinek Rakontzás nevű hármas határ Berettyó partján lenni íratik, holott (igazából -E.Gy.-) a' Hortobágy partyán vagyon, ’s lehet mintegy száz öl (189,6 méter - E.Gy.) távolságra. ”66 A bizonytalanság okát elárulja egy másik bejegyzés 1817-ből, amikor a határújítók azt jelentették, hogy a Karajános gáttól délre, a Rakonczás felé két határjelet megújítottak, az ezután következő újabb két határt „a1 Deme derékban, mivel nagyon vizes volt, el hagyták, hanem ezen túl ismét öt Határokat közös erővel meg újítottak, (de) tovább a' víz miatt nem mehettek. ”67 S ha a helybelieket becsapta, nem csoda, hogy rosszul tudták a két folyó medrét Heves vármegye tisztviselői is, mert a Berettyó „Hegyesbor pusztán keresztül folyó Vizé”-vel kapcsolatos rendelkezésüket, mint nyilvánvaló tévedést utasították vissza a karcagiak.68 A Karcaggal keletről szomszédos Füzesgyarmat krónikása, Gacsári István a következőket írja községe folyóvizeiről: „a Berettyó vize napkeletről északra befelé, nyugatra határozza; ott fordulván délre Bucsán, a határán keresztül folyik. Ebből délnek fokok és derekak jönnek ki... A Hortobágy vize is itt a bucsai- pusztán szalad a Berettyóba, Nagy és Kis-Hortobágy név alatt" Kelet felől több ér szakad a Sebes-Körösből és a Berettyóból, „de ezek csak árvíz idején vannak meg, egyéb iránt a legjobb kaszálóföldek. Mindezek a Berettyóból vévén eredetüket, kiszáradnak és a Berettyó nagyobb vagy kisebb árjától függ ezeknek is árjok. Ezeken a vizeken semmi vízi malmok nincsenek, mint régen, a vármegyei vagyis vízi reguláczió által eltöröltetve. ” 69 Az biztos, hogy a Berettyó nem folyt át a karcagi határon, de vízjárása meghatározó volt itt is, és ezért a folyó igazításával kapcsolatos nagyobb munkálatokkal Karcagot is megkeresték, ugyanis lecsapolási, csatomaásási és 66 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1803. ápr.16. 206.sz. A két másik hibásan írt határponttal kapcsolatban azt a megjegyzést teszik, hogy a „magyarkai ravaszlyuk” „Marjalaki ravaszlyuknak neveztetné', holott ez nyilvánvaló tévedés. Az attól nyugatra eső, ugyanilyen nevezetű hármas határt pedig nem „Kolbász ravaszlyuknak”, hanem ,JBótsai ravasz juk ”-nak hívják. 67 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1817. nov. 1. 648. sz. 68 JNSZML Kg. v.lt.Tjkv. 1835. 1 18. sz. Kovács Pál szolgabíró kért tudósítást a Hegyesbor pusztán keresztül folyó Berettyó vészeinek felszedéséről (mert azok akadályozzák a víz lefolyását.) A tanács válasza, hogy Hegyesboron nem folyik át a Berettyó, ezért a vármegye kérése Karcagot nem illeti. 69 GACSÁRI István: Füzesgyarmati krónika: Helytörténeti, néprajzi füzet. Füzesgyarmat, 2008. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom