Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
szolgáltak segítséggel, főként bitangban járó jószágok esetében,191 de például a ladányi határszélen lévő Juhász porongon (más néven Oldal Sándorokon) eltemetett holttest sem maradt titokban,19“ ahogy a réten tüzet okozók büntetése sem maradt el.193 A csőszök és kerülők remek határismeretét mutatja az is, hogy a réten dolgozó földmérőket is általában ők kalauzolták.194 195 Mindezekkel nem csak a rét széleskörű felügyeletét és oltalmazását szerettük volna igazolni, hanem azt is, hogy a vizek járta, nádassal borított határrészt nem szabad „embememjárta”, egyedül csak a pákász lábalta vadonnak tekintenünk. A karcagi határnak teljes jogú és értékű része volt, amelyen a haszonvétel, a kaszálás, a nádvágás, tehát a „betakarítás” ugyanúgy megtörtént, mint a tilalmasi szántókon. Epilógus A réttel, az esztendőnként mindig más időpontra eső kaszáló, majd nádosztály felmérése, feldűlőzése és kiosztása miatt elég sok baj volt, s már az 1830-as években felmerült annak az igénye, hogy a tilalmashoz hasonlóan ezt is osszák el. A tanács 1834. november 5-én el is határozta ezt, mondván „a kérdéses Rét az eddigi esztendőnként előforduló osztály helyett állandóbb, nevezetesen pedig még mostan ugyan elsőben próbául 6. esztendőkig tartó osztály alá vétessen... ” 95 A következő évben a földmérők 7.910,5 holdat mértek fel és dülőztek ki. A kimérendő réti földekről kimondták „csak úgy nézegessenek mint a' szállás és Ugar földek accesszumai 's azzal el választhatatlanúl egybe köttetett Benefíciumok... mindenki úgy használhattya a' neki jutandó részt, mint azt földje minéműségéhez képpest hasznosabbnak ítéli: azaz Szántás vetés avagy Kaszállás által... ”196 Az osztás azonban úgy tűnik nem jó időben történt. 1835-ben sáskajárás és szárazság, a következő évben pedig súlyos aszály köszöntött be, úgyhogy a frissen kapott földek nem hoztak hasznot. Ráadásul távol estek, ezért többen kisújszállási vagy madarasi 191 JNSZML Kg. v.lt. 1790. július 31. 342. A városi hadnagyok a határban találják a kisújszállásiak tehéncsordáját, Tjkv. 1793. augusztus 19. 241. sz. A ladányi sertések tesznek kárt az arrafelé lévő szénaboglyákban, Tjkv. 1794. augusztus 23. 315. sz, A gyarmati gulya téved karcagi földre. Tjkv. 1802. június 13. 391. sz. A Sebes érből hajtják fel a tilosban legelő gyarmati marhákat. Tjkv. 1804. július 7. 334. sz. A ladányi jószág több szigeten teljesen tönkretette a kaszálót. Tjkv. 1810. április 7. 151. sz. A ladányi konda tesz kárt a karcagi sásban, (etc.) 192 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1821. november 13. 504. sz. 193 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1800. szeptember 8. 543. sz. A kisújszállásiakkal közös Rakoncáson okozott tüzet egy karcagi ember. Tjkv. 1824. augusztus 7. 399. sz. M. Szabó Péter szolgalegény a nagy szélbe szalonnát sütött és „elszalasztottá a tüzet a réten." etc. 194 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1835. március 30. 230. sz. 195 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1834. november 5. 788. sz. 196 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1835. 360. sz. 104
