Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)

is előkészíteni az Újszerzeményi Bizottságnál, de a vásárlás ismeretlen ok miatt elmaradt vagy megsemmisítették. Az említett fél pusztát a későbbiekben Podhradszky Györgytől majd örököseitől, a másik felét pedig a Széky és az azzal rokonná, ezzel együtt Hegyesboron tulajdonossá lett családoktól bérelték.34 1770-ben új lehetőség kínálkozott a Podhradszky-féle rész tartós megszerzésére. Podhradszky Antal földesúr ugyanis 1450 forint kifizetése ellenében ötven évi bérletet ajánlott, s mivel a karcagiak egyöntetű véleménye volt, hogy „... ezen pusztának bírására ... a' Városnak igen nagy, elkerülhetetlen szüksége lévén ... azon okbúi, hogy azon puszta az Váras alatt fekiinne”, - a tanács kapva kapott az alkalmon. Vállalta az összeg előteremtését és a bérlet meg is köttetett.35 Az eddig előkerült adatokból úgy tűnik, ez az ötvenéves bérlet formálódott át a későbbiekben örökös tulajdonná. 1805-ben már azt írták és igazolták Podhradszky Antal családjának, hogy Hegyesbori Pusztát ezen Város nem úgy bírja, mint zálogot, hanem mint örökjét. ”36 A tanulmányunkban már hivatkozott 1813. évi térképen is egyértelműen fel van tüntetve a város hegyesbori tulajdona: a puszta Magyarka felé eső déli fele. A másik fél pusztarészt viszont, egészen 1861-ig folyamatosan bérelték a Széki, Papszász, Veresmarti és Józsa földbirtokos családoktól. A terület megvásárlására 1860-ban mutatkozott alkalom, s amikor az elöljárók két résztulajdon eladásában megegyeztek kiderült, hogy a többi tulajdonossal is meg lehetne egyezni, s 34- 35 ezer forintért Hegyesbor teljes másik fele is megszerezhető lenne. A vásárlás lebonyolítására létrehozott bizottság a következő év februárjában meg is kötötte a szerződéseket az eladásról s a vételár felét még akkor ki is fizették.37

34 JNSZML Kg.v.lt. Mutató, BENEDEK Gy. 2002. 302-304. p.

35 JNSZML Kg.v.lt. Tjkv. 1770. április 4.

36 JNSZML Kg.v.lt. Tjkv. 1805. szept. 4. 424. sz. Egy 1811-ben kelt tjkvi bejegyzés szerint (360. sz.) ezt újból igazolniuk kellett, ezúttal a Zsámbokréten élő Podhradszky Lászlónak.

37 JNSZML Kg.v.lt. Tjkv. 1861. jan. 6.-febr. 2. a 6., 9., 13., 18. számok. 1861-ben Veresmarti Lászlónak, Józsa György és Lipcsey Károly örököseinek, Papszász Ignácnak és Barkaszy Benedeknek volt itt birtoka, amelyekért összesen 28.580 forintot fizettek. Apróbb területeket még a következő években is vásároltak.

61