Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)
BENEDEK GYULA KÜLSŐ-SZOLNOK MEGYE AZ ABSZOLUTIZMUS IDEJÉN (1849-1860) Bevezetés Jelen ismereteink szerint eleddig kevés olyan történész akadt, aki Külső- Szolnok megye 1849-1860 közötti történetének mélyebb taglalását tűzte volna ki céljául. Ennek okát talán azzal lehet magyarázni, hogy a kutatók ennél fontosabbnak ítélt és az érdeklődésre talán jobban számot tartó témákat választottak. Kétségtelen azonban az a tény is, hogy hosszú időn keresztül nem is volt illő a „kényes” téma, az önkényuralmi rendszer vizsgálatának napirendre tűzése. Véleményünk szerint azonban a 19. századi önálló nemzeti törekvések megvalósítására irányuló történelmi érdeklődés napjainkban újból felvetette a téma kutatásának szükségességét. Külső-Szolnok vármegye tekintetében kétszeresen is érdekes e rövid történelmi korszak. Egyrészt, mert hosszú idő - közel 300 év - után Külső- Szolnok elszakadva Heves vármegyétől ismét az önállóság útjára lépett, másrészt az iparosodás révén olyan társadalmi és gazdasági folyamatok indultak el, amelyek meghatározóak voltak a térség későbbi fejlődésében is. E változások döntő részének jelentőségét a magyar politika is felismerte már a 19. század első éveiben, de a gyakorlatban csupán felemás megoldások születtek a felmerült problémák kezelésére. Az elnyomó osztrák császári adminisztráció magasabb rendű céljai érdekében a felemás megoldásokat (főleg a jobbágyfelszabadítást) részben feloldotta, az ipari forradalom vívmányait pedig önnön érdekében javarészt engedte érvényesülni. Ennek következtében nagy volumenű, országos jelentőségű munkálatok valósultak meg e térségben is. Európában is egyedülálló gyorsasággal kiépült a modem vasúti hálózat, hatalmas munkálatok révén, gátakkal és átvágásokkal megvalósult a Tisza szabályozása, megindult a folyón a gőzhajózás, gyökeret vert a modem ipar, s mindezekkel párhuzamosan felgyorsult a társadalom átalakulása. A szabadságharc leverése után, az önkényuralom éveiben azonban felmerültek nagyon súlyos nemzeti sérelmek is. Ezek közül a legproblémásabbnak bizonyult az önálló államiság átmeneti megszüntetése, a német nyelv hivatalossá tétele, az 1848-as választott elit emigrációba 227
