Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)
I. AZ ABSZOLUTISTA KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI HEVES-KÜLSŐ SZOLNOK VÁRMEGYÉBEN (1849-1860) 1. Az első kísérletek az abszolutista közigazgatás bevezetésére (1849. július 4.-1849. október 24.) Mihelyst 1849 nyarán ténylegesen válságosra fordult a magyar szabadságharc kimenetele, a bécsi udvar azonnal akcióba lépett, s a katonapolitikai helyzet függvényében megkezdte az osztrák közigazgatás magyarországi bevezetésének előkészületeit.15 Ennek első jeleként június 4-én az uralkodó, I. Ferenc József császár Karl von Geringer bárót nevezte ki Magyarország teljhatalmú császári főbiztosává (Oberkommissar), s egyben megbízta a központosított közigazgatás megszervezésével.16 Heves és Külső- Szolnok törvényesen egyesített vármegyék közigazgatásának működése - elsősorban Paskievicz orosz tábornagy előrenyomulásának az iránya miatt - már ekkor zavart szenvedett. Ennek következtében a vármegye a bizottmányi üléseit 1849. július 1-től Eger helyett Szolnokon, július 10-től Törökszentmiklóson, július 28-tól Fegyvemeken, majd augusztus 3-16 között az utolsó menekülési állomáson, Dévaványán tartotta.17 Mindeközben Egerben már 1849. augusztus 16-án is Haynau táborszernagy nevében Kapy Eduárd császári biztos (commissar) adott ki intézkedéseket a teljhatalommal felruházott Haynau táborszernagy nevében. A szabadságharcát vívó ország politikai helyzetét különösen elmélyítette az osztrák kormány 1849. július 4-én közzétett bejelentése, amely az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről szólt. Ekkor hívták életre a K.K. Ministerial Gouvernement Pest-Ofen, illetve a K.K. Districts Oberkommissariat Erlau intézményeit. Ezek az intézkedések ugyanis megszüntették valamennyi megyei önkormányzat és a választások lehetőségét.18 Ám ekkor még fennmaradt a korábbi időszakban meggyökeresedett Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesített vármegyék elnevezés. Ezek az intézkedések jelentősen csorbították a forradalmi Magyarország politikai vezetőinek mozgásterét. A kormány és a képviselőház Aradra tette át székhelyét, majd július 24-én lemondott Szemere 15 Ez a lehetőség azért adódott, mert a bécsi udvarral szövetséges orosz erők már megszállva tartották Heves és Borsod megyéket, továbbá Külső-Szolnok vármegye egy részét, de benn állomásoztak Eger és Gyöngyös szabadkirályi városokban is. 16 BENDA K. 3. köt. 698. p. 17 SZEDERKÉNYI Nándor: Heves vármegye története. 4. köt. 1687-1867. Eger, 1893. 415. p. (Az utolsó főispán Blaskovich Gyula, 1849. V. 16. - 1849. Vili. 16., Az utolsó alispán Halasy Gáspár, 1849.1. 3. - 1849. VIII. 16.) 18 BENDA K. 3. köt. 699. p. 232
