Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
gyűjtötték, némely részét Kazlakban rakták, némely részit peni^ haza, Karczag Uy Szálásra hordották. ” Az egyik tanú száz szekér szénát említ.56 Az áradáskor megöntözött vízjárta területet viruló növényzet borította, főként vízkedvelö növények, amelyeket szárazság idején is életben tartottak a laposabb területek alatt húzódó vízerek. Kaszálásra, szénakészítésre mégis inkább a szigeteken tenyésző füvet tartották legalkalmasabbnak. A szigeteket legfeljebb körül folyta az ár, de ha elborította is, a laposoknál jóval hamarább letisztult. Ezért hát a szigeteket különösen nagy becsben tartották. A kaszálókat, a nádosztályhoz hasonlóan, a tőkeföldek arányában, évenkénti sorshúzás szerint osztották el. A gazdák kaszálóit is ezeken mérték ki. 1780-ban az 1. és 2. tizedé lett az „Apa Vár Szigete egészlen". A 3. tized lakói a Kürtő, a Vékony, az Oldal, az Agyagos és a Déló szigeteken kaptak kaszálót. A 4. tized számára a Kondás, Balás, Pernyés, Perjés és „Künn” szigeteket juttatták. Az 5., 6., 7. tizedek kapták meg a Ménes Déllés, Hosszú, Dinnyés, Balog Mihály, Hegedűshát és Görbe szigeteket.156 157 158 Egy évtized múltán ismét pontosan megjelölték a kaszálók helyszíneit. Ez azért is nagyon értékes a kutató számára, mert a feljegyzés a nagy rét szigeteiről is csaknem teljes leltárt ad. Tehát, „az osztály fog kezdődni a' Sándorokon, onnan (tart) a' Büszkébe, a' Kürtőbe és a' Cseh Szigetre, onnan a' Szénásba, onnan az Apavárába, onnan a' Vékony Szigetbe, onnan az Oldal-szigetbe, onnan az Agyagosra, onnan a ' Kondás Szigetbe, onnan a' Bán fiba, onnan a' Balásba, onnan a' Pernyésbe, onnan a' Kun ér Szigetre, onnan a' Kígyósba, Kiss Kun Szigetbe, onnan a' Csuka Szigetbe, onnan a' Görbe Szigetbe, onnan a' Hegedűs Hátra, onnan a' Balog Szigetbe, onnan az Árkosra, onnan a' Dinnyés Szigetbe, onnan a' Hosszú Szigetbe, onnan a' Domb szigetre, onnan a' Két Déllés Szigetre, onnan a' Magyarkai Ravasz}ukra ,onnan a' Deme Szigetre. ”I5H 1789-ben azt írják, hogy évenként az „egész Kardszagi szigeteken 46. szekér Szénát és 58. szekér sássat lehet alkalmas időben kaszálni. ” Évtizeddel később egy újabb kérdőívre adott válasz szerint ,fiözép termésben ezen környéken a' nem víz öntötte földön szokott teremni 3. ember kaszálló helyen két 4. marhás szekér széna, mellyből egy szekérrel meg ér közép áron 5 Rftot. ”159 A jelentések a réten kaszált széna minőségéről is árulkodnak. A vizes környezetet kedvelő növények jelenléte még a legtisztább szénát adó szigeteken is jelentős lehetett, hiszen - láthatjuk - az ezekről nyerhető 104 szekér takarmánynak több mint a fele sás. A réti kaszálókat és az innen kaszálható növényféleségeket, a kaszáló minőségét nagyon jól mutatja egy 1800 nyarán kelt feljegyzés. A rétosztályt utólag megvizsgálva két kiosztatlan kaszálót találtak a 156 JNSZML JKK lt. Polgári pörök 1. füzet. No. 9. A Karcag-Püspökladány közötti határper iratai 1725-28, 1735. Baranyi Ferenc vallomása. 157 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1780. június 18. 158 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1791. május 21. 417. sz. 159 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1789. április 24. 65. sz. Valamint Tjkv. 1802. május 8. 310. sz. 96
