Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
árendás Etsegi Határokba. Hasztalan vala az erő használva ellene, mert a' Gátakon keresztül törve, ellenállhatatlanúl hempelyget minden felé, úgy Madaras Határának szinte fele, Karczagnak és Kisújszállásnak Gabona vetései nagyobb részben, úgy kaszál lóik is, valamint T.Kevinek is széna termő pusztája majd átaljában öles víz alatt fekünnek... ”86 Az 1830/40-es évek fordulóján is igen nagy árvizek voltak. A kisújszállásiak 1840-ben azt jegyezték fel, hogy határuk laposabb részeit az utóbbi három évben huzamosabb ideig víz borította. Ezért szánták el magukat újabb gátépítésre, amellyel a Hortobágynak a fentebb vázolt útvonalon érkező árját szándékoztak elhárítani. -A határ mentében épített „vízfogó keresztgát” Karcagra nézve káros volta már azon az őszön megmutatkozott. Elzárta ugyanis a karcagi réteken „ összve gyűlni szokott nagy Vizeknek természetes le folyását”, tartani lehetett attól, hogy a réti földek nagyobb részét egész évben víz borítja majd. Erre, és az 1840. évi X. törvényre hivatkozva kérte a karcagi elöljáróság a töltés megnyitását. A kisújszállási tanács a válaszban közölte, a szóban forgó terület védelmére 1831-ben és 1836-ban emelték a vízfogó gátakat, ezek tehát nem eshetnek az 1840. évi X. törvény hatálya alá. Az újabb gátakkal kapcsolatban sem érheti őket szó, mert az ilyen gátak építésére - Madaras és Nádudvar felé, a Hortobágyhoz közel - éppen Karcag mutatott példát. Ezt az utóbbi gátat a Helytartótanács és a kerület is engedélyezte, úgyhogy hasonlóhoz nekik is jussuk van. Ha viszont Karcag kész tervvel áll elő a probléma megoldásához, abban hajlandók partnerek lenni.87 A vége aztán az lett, hogy Karcag a gátat több helyet is átvágatta. Ezért, amikor szeptember elején újból felmerült a gátépítés, a kisújszállásiak a településhez közelebb építtettek töltést, novemberben pedig, mikor ismét a határ menti gátak építése került szóba, megyebeli küldöttség összeállítását indítványozták.88 A Hortobágy okozta gondok rendezésével a keleti, Püspökladánnyal határos oldalon is próbálkoztak, mégpedig a Ladány területén birtokos vallásalapítványi uradalom részéről. Itt arról tettek jelentést, hogy Agota-pusztát és a Karcaggal szomszédos területeket minden évben elöntötte a Hortobágy árja, „mellynek igen lassú, legalábbis 3 holnapig tartó apadása, s nagy részben megmaradva, holt vizével tavakat képezvén, minden gazdasági ág gyakorlatát lehetetlenné tette... ”89 Az uradalom néhány töltés (pl. Görbegát) építésével igyekezett feltartóztatni a vizet, és az 1830-as évek végén megépítették a Makkodi-csatomát, amit 1842-ben a nádudvari határig meghosszabbítottak. A szükséges földmunkák mellett itt is elvégezték a medertisztogatást, és erre fektették a hangsúlyt 1841 őszén is, amikor az 1830. évit megközelítő méretű és mennyiségű ár hömpölygött. Az uradalmi tiszttartó arra tett javaslatot, hogy a „Kunsággal közösen”, a folyó közepén feltorlódott „lápot, gazt, régi vészt” 10 86 JNSZML JKK lt. Kelt Kisújszállás, 1834. június 18. 87 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1841. március 14. 58. és Kisújsz. v.lt. 1841. március 23. 151. sz. 88 JNSZML Kisújsz. v.lt. Tjkv. 1841. április 2. 171., Kg. v.lt. Tjkv. 1841. november 2. 723. sz. 89 KECSKÉS Gyula: Püspökladány története helyneveiben. Püspökladány, 1974. 251. p. 77
