Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
A tétlenkedés ekkor már a Nagykun Kerületet is érzékenyen érinthette, mert 1794 óta bizony sokszor szükség lett volna a területek rendezésére. A nagykunsági települések lélekszámban is szépen gyarapodásnak indultak, ami miatt egyre sürgetőbbé vált a víz veszélyeztette határrészek művelésbe vétele. A szántókat már a Mirhó-gát 1785. évi megépítésével is nagy mértékben bővítették, lásd Kisújszálláson a Karahátat vagy Karcagon a Borda-rétet. Ezt az eredményt a 19. század elejétől helyi szintű gátépítésekkel, kisebb-nagyobb területek (főként kaszálók) ármentesítésével igyekeztek növelni. Ilyen volt az 1820-as években a karcagiak gátépítése az északi, Kunmadaras-Karcag- Nádudvar-i hármas határnál (1. ott.) vagy a kisújszállásiaknak az 1810-es években épített vízfogója a Kúpnád-szigeten, de ugyanebből az időből vannak utalások a fontosabb erek medrének kitisztításáról, vagy víz borította területek lecsapolásáról.78 A víz lefolyását megkönnyítő medertisztítási munkákra később is odafigyeltek, számon tartva egyúttal a legfontosabb ereket. Az árvízvédelmi szempontú medertisztítást a hatóságok is szorgalmazták, de más célja is volt. A tavasszal érkező víz legkésőbb augusztus eleje-közepére távozott a rétről, s pár hét múlva következhetett a kaszálás. Tehát a munka miatt is nagyon fontos volt a víz mielőbbi lefolyása. A kisújszállásiak viszont 1831 június elején úgy látták, hogy a határukon a víz nemhogy fogy, hanem inkább növekedni látszik. Hamar meglelték az okát is: ,,a' Sebes érnek fojója, mind a' Rakonczás sziget sással 's más egyéb gazzal tele lévén, a' víznek fojását egészen megakadájoztatta", holott már korábban tudott dolog volt, hogy a víz ezen a medren keresztül folyik le a leghamarabb a Berettyóba.79 Az ilyen nagy fontossággal bíró medreknek a kitisztítását Kisújszálláson közmunkával oldották meg, Karcagon a halászat haszonvételét bérlő szerződésébe foglalták. A medertisztogatás, beleértve a tilosban épült vészek felszedését is, természetesen a Berettyóra is kiterjedt,80 amelyről 1833 tavaszán Kisújszállás már úgy foglalt állást, hogy a szabályozást fontosnak tartja, mert ha szabályoztatna, akkor a határ gokkal nagyobb hasznú legelőket és kaszálókat adna a lakosoknak. ” Mivel a medret a Bihar vármegyei szakaszon a Nagykunság határáig megtisztították és töltésekkel is megerősítették, az ezáltal felgyorsult vízfolyás a rendezetlen nagykunsági szakaszon megakadhat, veszélyeztetve a legelőket meg a kaszálókat. Ezért is fontos a munka folytatása a kerületi és a Heves megyei szakaszon Mezőtúr felé.81 78 JNSZML Kisújsz. v.lt. Tjkv. 1822. nov. 30. 525. A kisújszállási tanács határozata arról, hogy a Kúpnád-szigeten „ez előtt több esztendőkkel az árvizek ki áradás és a' közönséges Rétnek szárazon leendő meg tartása végett" épített, de már leromlott gát ismét megerősíttessen. Azt is kimondták, hogy „a1 Sebes Ér folyását, melly az árvizes időkben a' vizet különösen feltartja, ki kellene tisztítani', más helyen pedig csatornát („Canalis”) kellene ásatni, mert az a „publicumnak” nagy hasznot hozhat. 79 JNSZML Kisújsz. v.lt. Tjkv. 1831. jún. 19. 395. 80 JNSZML Kisújsz. v.lt. Tjkv. 1832. jan. 8. 5. 81 JNSZML Kisújsz. v.lt.Tjkv. 1833. ápr.13. 273. 75
