Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
Szárazmalmok Külső-Szolnok megyében A megyében őrlő malmok ismertetését kezdjük Szolnok városával. A megyében ez az egyetlen település ahol három malomtípus (száraz-, vízi-, hajómalom) működése is nyomon követhető. A legjelentősebb malomtípus a hajómalom. A városon folyik keresztül az ország második legjelentősebb folyója a Tisza, amely kiválóan alkalmas a hajómalmok telepítésére. Szolnoknál már az 1800-as évek elején több tucat hajómalom kelepeit a Tiszán. A régi az ún. törzsökös malomgazdák és a kontárok ellentéte miatt, minden évben megvizsgálták a Tiszán lévő hajómalmok helyét. 1812-ben már 25 hajómalom őrölt a Tiszán a Csatornánál, a Téglaháznál, a Kőhídnál és Varsányon elhelyezve. 1821-re már 48 db-ra emelkedett a hajómalmok száma. 1833-ban a sószállítások zavartalan lebonyolítása miatt a hajómalmokat úgy kellett elhelyezni, hogy ne akadályozzák a sótranszportokat. Öt év múlva elérte a szolnoki malomipar fejlődése csúcsát. Ekkor a molnároknak annyi munkájuk volt, hogy amikor ősszel a télre készülve őröltette a lakosság a gabonáját, a molnárok már nem is hallgattak a parton gabonaőrlésre várakozók kiabálására. Állítólag ekkor terjedt el az a közmondás: ,jiagyot hall, mint ősszel a molnár. ” A szabadságharc után a szolnoki hajómalmok száma már csökkent, jelentőségüket pedig a szolnoki gőzmalom 1866-os megépítésével elvesztették. Houfnaglius 1617-ben készült metszete egy vízimalmot ábrázol a Zagyva és Tisza torkolatánál. A török kiűzése után az első kamarai provizor Tassy Ferenc építtetett egy szép malmot a ma is Malomszögnek nevezett helyen, de ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult. 1721-ben a kamarai adminisztrátor Zennegg György építtette újjá, ezen a helyen. Sokáig dolgozott, 1811-ben a szolnoki vár bejárati kapujának a köveiből javították ki az idők során megrongálódott részeit. Szolnok környékén az egykor lakott településnek említett Acsin (Alcsi) már az 1570-es török összeírás is említ szárazmalmot. Giovanni Morandó Visconti hadmérnök 1706-ban készült térképe a várban feltüntet egy szárazmalmot. 1720-ban Terjéki András, Bojtos András és Szabó Mihály bérel egy-egy szárazmalmot a városban. Ezek évente 30 köböl gabonavámot jövedelmeznek. Ezeken kívül a várban állomásozó katonaságnak volt 2 szárazmalma. Nyolc év múlva összesen 6 szárazmalom őröl Szolnokon.61 Az 1810-12 körül készített térkép a városban 4 szárazmalmot ábrázol. <>l BALYl János: Adatok Szolnok város történetéhez. Szolnok, 1973. 199. p. 8. számú melléklet: 1720-as megyei összeírás Szolnokra vonatkozó adatai. 39
