Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
Kunszentmártonban szintén említenek vízimalmot. Ettől függetlenül jelentős a szárazmalmok száma. Az 1591-es összeírás szerint a határában fekvő települések közül Istvánházán 2 kerekű, Gyalun szintén 2 kerekű szárazmalom végzett őrlést. 1750-ben Kunszentmártonban 3 szárazmalmot említenek. Számuk 1846-ban tízre emelkedett.51 Térjünk át a Nagykunság élővízben szegény településeire. A kunhegyesi malmok történetét részletesen feldolgozta Oláh Lajos és Víg Márta így csak kiegészítő forrásokat közlünk a szárazmalmok történetéhez. Az 1591-es összeírás Szerint Kunhegyesen és az egykori jelentős településnek számító Kolbászszálláson már szárazmalmok őröltek. A török idők után készült 1714-es jelentés 1 lóvontatású malmát említi. Ezután a szárazmalmok száma emelkedik, 1750-ben kettő az I. katonai felmérés idején (1783) pedig már 8 szárazmalom dolgozik Hegyesen. Nevüket is ismerjük ebből az időből Széles-, Nagy-, Kása- ,Álmosi-, Zöld-, Cifra-, Hegyes-, Terhes-malom.52 1843-ban a tanács a következő malmokat adja haszonbérbe 3 esztendőre. A „Kujkó” malmot Szama Mihálynak 42 köbölért, a „Szeles” malmot Mészáros Sándornak 33 1/2 köbölért, a „Kis” malmot Oláh Sámuelnek 22 köbölért, a „Nagy” malmot Kiss Ferencnek 10 köbölért, a „Karmazin” malmot Varga Péternek 33 köbölért, a „Kisvölgyi” ( vagy „Cigány” ) malmot Szabó Sándornak 32 köbölért, a „Deszkás” malmot Kun Mihálynak 34 köbölért, a „Hegyes” malmot Faragó Istvánnak 36 Vi köbölért és az „Óvári” malmot Jósa Gábornak 32 köböl „életért”adja a tanács bérbe. Kikötötték, hogy a haszonbérlő az őröltetés során nem szedhet többet 1/12 vámnál.53 Kisújszálláson 1591-ben már dolgozik egy szárazmalom. 1750-ben már négy malomban őrlik a lakosok gabonáját. Számuk fokozatosan emelkedik. 1773-ban 8 dolgozik, majd 1825-ben már jelentős mennyiségű 17 malom végzi az őrlési munkákat. 1787-ben olajütő malom is működik, amelyben repceolajai sajtolnak. Az egyháznak 2 szárazmalma van. Ismertebb szárazmalmok: Liszka, Csörgő, Csárda, Kása, Újvárosi, Vermesháti. A malmok rendjére itt is malomgazdák vigyáznak, akik a megbízatásért 4-4 Ft-ot kapnak. Egy gazdára 2- 2 malmot bíztak. A molnárok és a malomgazdák hetente egy alkalommal szabad szerhez” jutnak, tehát maguknak szabadon őrölhettek.54 A tanács itt is mindent megtesz, hogy a magánszemélyek malomépítését meggátolja. 1788-ban Jónás János malomépítésért folyamodott. A tanács mindent elkövetett, hogy a szárazmalom építését megakadályozzák. Még azt is 51 JNSZML Kunszentmárton ir. 754. rsz. 52 OLÁH Lajos-VÍG Márta: Kunhegyes, 2002. 21. p. 53 JNSZML Kunhegyes ir. Tanácsi jkv. 1843. 94, 95. szám. 54 Kisújszállás város története. II. köt. Kisújszállás, 1987. 174., 268-269. p. 36
