Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)
formájában művelhették az árterületen gazdálkodók földjét.94 A tagosítást egyébként földmérés készítette elő. Időben hosszan elhúzódott, Szajolban pl. 1854-ben, Tiszapüspökiben viszont csak 1860-ban hajtották végre. Ez az aktus jelentős lakossági ellenállásba ütközött, helyenként zendülésbe torkollott. A tagosítási törekvés ugyanis adott esetben nem volt tekintettel mezőkre, legelőkre, vizekre, azaz azokat fel kellett tömi. A tiszapüspöki gazdák pl. arra az évszázados tapasztalatra hivatkozva szegültek ellen egy ideig, hogy pl. a jégverés általában csak a határnak egy részét szokta érinteni, amennyiben azonban ez a terület éppen a tagosított, úgy oda az egész termés. A tagosítás többek között a fentiek miatt is hosszan elhúzódó volt. Tiszapüspökiben pl. a felmérés 1853-ban,95 a megvalósítás pedig csak 1860. március 31-én történt, míg a kis határral rendelkező Szajolban a tagosítás már 1854-ben megtörtént. Megyei viszonylatban is kimutatható a megoldás elhúzódása: 1860-ban pl. még csak néhány település tagosítási térképe van készen.96 Vita esetén - végső megoldásként - 1855. december 25-től a Bécsben felállított magyarországi legfelső bírósághoz lehetett folyamodni.97 94 Tiszapüspökiben pl. az árterületet képező Décse a Szatmári Székeskáptalan birtoka volt, de ezt művelhették a tiszapüspöki jobbágyok. 95 P. Birtokrendezési ügyek Szolnok megyében (Gazdasági Lapok, 1858. 5. szám 63. p.) 96 Tiszapüspöki 1860. évi tagosítási térképe. 97 KÖPECZI Béla (szerk. biz. elnök): A technika fejlődése. Bp. 1966. 917-943. p. Kultúra világa sorozat. 291
