Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)

Szászberek puszta 78­9­­3 Besenvszög 527­­­­­Szentivány 254­2­­14 Fokoru puszta 278­46 1­­Szentivány puszta 148­50­­­Homorszög puszta 10­­­­­Tiszaszög puszta 46­­­­­Püspökladányi járás (szabolcsi f< íesperesség) Nagyiván 2.087­7 1­37 A jelzetek feloldása: A római katholikusok (catholici) száma B görögkatholikusok (graeci catholici) száma C helvét (confessio helvetica) vallásúak száma D ágostai (confessio augustana) hitvallásúak száma E görög (ortodoxok, pravoszlávok) nem egyesült vallásúak száma F zsidó (izraelita) vallásúak száma A forrásnyomtatvány végig latin nyelvük A jobbágyfelszabadítás A jobbágyfelszabadítás gondolata, sőt lehetősége is jóval megelőzte a magyar szabadságharcot, de különösen az 1853. évi általános megvalósulást. Ennek első megnyilvánulása az 1840. május 13-án megszületett 7. te. volt, amely először engedélyezte - a földesúr és a jobbágyok megegyezése alapján - az örökös megváltást. Békéscsaba és Csongrád mezővárosok ezzel a lehetőséggel éltek, amikor 1846. január 1-jén a Károlyi György gróffal kötött örökváltsági szerződés alapján felszabadították magukat a jobbágyi függés alól. Ez napszámmal és bérmunkával váltotta fel a korábban jobbágyi tehernek számító kötelező robotot.56 57 Ehhez hasonló esetek Külső-Szolnok vármegyében is voltak, amelyekről Bagi Gábor tanulmánya alapján kaphatunk képet. E szerint 1844-ben Tiszabőn, Tiszaföldváron, 1846-ban Tiszaroffon, 1847-ben Tiszaszentimrén, Tiszasason és Törökszentmiklóson került sor önkéntes 56 A lakosság lélekszámának megoszlása Külső-Szolnok vármegyében az egri püspökség területén. 1860. 62-65 p. (Schematismus Cleri Archi-Diocesis Agriensis ad annum Jesu- Christi. 1860.) 57 BENDA K. 2. köt. 663. p. 271

Next

/
Oldalképek
Tartalom