Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
századok folyamán valamennyi malomtípus eltűnt, csupán a szélmalmok közül maradt fenn néhány a megye területén. Mindegyik örlőszerkezet külön vizsgálat és tanulmány tárgyát képezheti, azt azonban már elöljáróban megállapíthatjuk, hogy mindegyik malom kisebb-nagyobb mértékben bevételt jelentett tulajdonosának, bérlőjének. Ez másként jelentkezett a megye két különböző területén a sajátságos jogállású Jászkunságban és a Külső-szolnoki részek jobbágyi falvaiban.10 Makkai László szerint Magyarországon már a 13. században működtek szárazmalmok. Külföldön 1588-ban A. Ramelli hadmérnök és 1607-ben V. Zonca írták le a szárazmalmok szerkezetét és működését. A szárazmalom működésének egyik korai ábrázolása látható Verancsics Faustus (1551-1617) „Machinae novae...” (Új gépek) című könyvében. Verancsics Faustus egyébként unokaöccse volt Verancsics Antalnak. Változatos életpályát futott be, volt Veszprém várkapitánya, II. Rudolf prágai udvarában királyi titkár és 1598-tól Csanádi püspök. Érdeklődött a technika iránt is, találmányainak vázlatai főként a földművelési eszközök tökéletesítésére készültek. Vizsgálta a vízi és a szélenergiával működő malmok hatékonyabb működését. Az általa lerajzolt szárazmalom őrlőszerkezete már teljesen azonos a későbbi évszázadokban alkalmazott technikai eszközzel. Feltételezhetjük, hogy megyénk területén is hasonló szárazmalmok dolgoztak a középkorban.11 A szárazmalmok kérdésköréhez visszatérve már Pongrácz Pál figyelmeztette a kutatókat, hogy a régi forrásokban a szárazmalmok körül sok a bizonytalanság. Az oklevelekből és a feljegyzésekből nem derül ki minden esetben, hogy az említett malmok kézzel mozgatott szárazmalmok, vagy állati erővel vontatott járgányos szárazmalmok voltak- e. Ugyancsak nehezen értelmezhető a középkori oklevelekben tucatszámra előforduló adományozási formula, amikor az uralkodó a birtokba lépőnek adja a területet malmaival és malomhelyeivel.12 Ennek alapján például nehezen értelmezhető az 1427- ben kelt adomány, amely szerint Zsigmond király Semsei Franknak és Csirke Péter testvéreinek adta Alattyánt, Kért és Jánoshidát. Semsei viszont Csirke Jánost fiává fogadta és két abaúji birtok, Alattyán és malma, Kér, Jánoshida, Szentgyörgy, Ladány, Bodonkút Szentjakab %-ét átadta neki. 13 10 A Jászlam Kerület malomjövedelmeiről részletesen ír BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület gazdasági autonómiája. II. r. In: Zounuk 19. Szolnok, 2004. 105-109. p. 11 ROSTA István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből. (Szent István korától a XX. századig) Bp. 1995. 82-84., 98-99. p. 12 PONGRÁCZ P. 1967. 37. p. 13 BAGI Gábor. A jászok XV. századi szállásainak kérdéséhez. In: Tisicum. XVII. Szolnok, 2008. 149. p. 22
