Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)
A korabeli kimutatások szerint Külső-Szolnok vármegyében élt 46.510 férfi, 47.227 nő, összesen 93.737 lakos. Három járási székhely (Stuhlbezirk), hajdan egyesítve volt Heves vármegyével, most Külső-Szolnok megyéhez csatolva Pest megyéből (aus der Pester Gespanschaft) Tószeg (falu) és Pusztapaládics (Puszta Pallatich).30 5. A Bach-kori végleges közigazgatási időszak (definitivum) (1853. január 19. - 1856. augusztus 31.) A K. K. Statthalterei Abteilung Ofen 1854 - 1860 közötti időszaka a belügy, az igazságügy- és a pénzügyminiszter külön rendeletével született meg, amely szerint Budán megalakultak és megkezdték működésüket a helytartóság (Statthalterei) különböző osztályai. Az osztályok 1859. július 16-ig működtek, és gyakorlatilag maradéktalanul befejezték a közigazgatás teljes átalakítását. A közigazgatással kapcsolatos főbb események időrendi táblázata: 1853. január 19. A belügy-, az igazságügy- és a pénzügyminiszter közös rendelete a magyarországi közigazgatási hatóságok és bíróságok szervezetéről.31 1854. A három volt biztosságból (Heves, Gyöngyös, Külső- Szolnok) kettő megyét (Heves megye, Külső-Szolnok megye) alakítottak, a Gyöngyös biztosság megszüntetésével. 1854. április 4. Az 1853. október 1-jén felállított megyei hatóságok csak 1854. április 4-én kaptak véglegesítést.32 1854. május 1. Megszűnt a kivételes (hadi) állapot Magyarországon, a Szerb Vajdaságban és a Temesi Bánságban. 1854. június 20. A császári nyílt parancs Erdélyben is kimondja a jobbágyfelszabadítást, a magyarországihoz hasonló feltételekkel.33 1854. december 15. Erdélyben is megszűnt az ostromállapot. 30 HAIN, Joseph: Handbuch der Statistik des österreiches Kaiserstates. Wien, 1852. 2. köt. 125- 131. p. 31 BENDA K. 3. köt. 710. p. 32 BERZEVICZY A. 2. köt. 59. p. 33 BENDA K. 3. köt. 712. p. 240
