Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)
Oberkomissariat Erlau (Egri Kerületi Főbizottság) szerveit. így került kialakításra Pest-Buda, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad székhelyekkel az öt kerület, élükön a szoros katonai ellenőrzéssel megerősített kormány- biztosokkal (Regierungkommissar). A megyék élére 1850. január 21-ig kormánybiztosi rangban tevékenykedő alispánokat (megyei főnököket) állítottak.19 Az országos szervezet élén a császár által kinevezett Karl Geringer állt, teljhatalmi országos biztosi beosztásban. A Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesített vármegyék elnevezés ebben az átmeneti időszakban továbbra is megmaradt ugyan,20 de Kapy Eduárd főbiztossága alatt 1850. január 21-én három biztosságra osztották. A Heves megyei biztosság élére Tibold Károlyt, a külső-szolnoki biztosság élére Sütő Jánost, a gyöngyösi biztosság élére pedig Luby Istvánt állították, meghagyva a pest-budai kerületben, ahol az első számú igazgatási vezető Florian von Macchio tábornok kerületi katonai parancsnok volt.21 A miniszteri biztosságot ekkor a következő területek képezték: Pest és Buda városok, Pest-Pilis, Pest-Solt, Esztergom, Heves, Borsod és Külső-Szolnok megyék, valamint a Jász-kun kerületek.22 19 BERZEVICZYA. 1849-1865. 3. köt. 135-136. p. 20 SZEDERKÉNYI N. 1893. 417. p. 21 BOROVSZKY Samu (szerk.): Heves vármegye. Bp. 1909. 617-618. p., „Magyarország vármegyéi és városai” sorozat, az 1. kerület polgári főbiztosa (második embere) Szentiványi Vincze. 22 SASHEGYI O. 1965. 276-277. p. 234
