Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok megye az abszolutizmus idején (1849–1860)

kényszerítése, a nemzeti jelleg felszámolására való törekvés, a nyugati tartományok gazdaságával szembeni kiszolgáltatottság növekedése. Mindezt felerősítette a császári adminisztráció parancsuralmi rendszere és a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása egészen 1859-ig.

Természetesen a szabadságharc leverése után megkezdődött folyamatok - az általános gazdaság- és társadalomtörténeti munkák is ezt erősitik meg - nem pusztán negatív eredményekkel zárultak. A rendszer pozitív eredményei közt kiemelhetjük az általános gazdasági-társadalmi fejlődés megindulását, a termelékenység felfutását, valamint az igazgatási rendszer modernizációját. Az indusztrializáció maga után vonta az urbanizációs és migrációs folyamatok felgyorsulását, a tömegközlekedés elterjedését. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás a társadalom legszélesebb rétegeinek jelentett új perspektívát, a Tisza szabályozása, az árterek visszaszorítása Külső-Szolnok vármegyében jelentősen megnövelte a rendszeresen művelhető területek nagyságát. Az ármentesített terület a század második felében lehetőséget biztosított az intenzívebb gazdálkodás, s egy jelentős tanyavilág kialakulására, mindez pedig az ún. harmadik „telítődésig” átmenetileg megoldotta a paraszti földkérdés problémáját is.1

A téma irodalmi feldolgozottságáról elmondható, hogy eddig megyei szintű tanulmány csupán kettő született, mindkettőt egy-egy kortárs, Palugyai Mihály,2 illetve a korszak kiemelkedő statisztikusa, Fényes Elek írta.3 A témához kapcsolódó más területekkel természetesen már többen is foglalkoztak, ezek közül kiemelhetjük Cseh Géza4 és Szikszai Mihály fölevéltárosok vasútépítéssel kapcsolatban megjelent munkáit.5 A Tisza szabályozása tárgyában Lászlóffy Waldemár,6 valamint Fodor János osztálymémök jelentettek meg publikációkat.7 S bár a helytörténeti feldolgozottság nem éppen hézagoktól mentes, az országos történetírásban számos helyen találhatunk e témában ún. nagytörténeti „keretleírást”, amelyek nélkülözhetetlenek a problémakör közelebbi

1 Itt a Nagyatádi Szabó István-féle földreformra gondolunk.

2 PALUGYAI Mihály ifj.: Magyarország történeti, földiratai és állami legújabb leírása. 3. köt. Jászkun Kerületek és Külső-Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854.

3 FÉNYES Elek: Magyarország 1859-ben statisztikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból. 1. köt. 137-162. p.

4 CSEH Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megye területén. In: ZOUNUK 9. Szolnok, 1994. 105-125. p. és Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalának kiépítéséhez. In: ZOUNUK 12. Szolnok, 1997. 9-39. p.

5 SZIKSZAI Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975). In: ZOUNUK 22. Szolnok, 2007. 55-91. p.

6 LÁSZLÓFFY Waldemár: A Tisza. Bp. 1982.

7 FODOR János osztálymémök: Az ókécskei szőlőktől a Szikra csárdáig és onnét Alpárig építendő töltés helyzeti terve. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár.

228