Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
is. Ugyanis az a kerék könnyen oda kaphatott volna és kész lett volna a szerencsétlenség. A lovakat sem volt szabad nyargalva hajtani, csak rendesen, lépésben. Őrlés után a liszt hazavitele ugyancsak lóháton történt. ... A szárazmalomnak volt egy nagy, körül nyitott fészere. Ebben volt egy erős függőleges tengely, amely a fészer tetejére ért. Ez egyben a nagy fogaskerék volt. Ennek a fogai bekapcsolódtak egy kisebbe, s ez a kisebb kerék forgatta a tengelyére erősített malomkövet. A nagy fészerhez volt építve egy kis ház, itt állott a garat, ide nyúlt a garatba a molnár, ha a liszt minőségét ellenőrizni akarta. A garatba öntötték a búzát, árpát kétszerest. A molnárok azt szerették, ha az egymás után őrlők egyféle terméket őröltetnek. Sem ő, sem az őröltető nem szerette keverni a lisztet, nem is engedték. Termény váltásnál alaposan ki kellett tisztítani a gépezetet. A lovak befogása nem volt bonyolult. Hajtásukban a tempóra kellett vigyázni. Ha valamelyik búzát vivő szegénynek nem volt lova, megbeszélte valakivel, hogy ebben segítse, vagy a molnár kért meg őröltetőt, hogy még egy kicsit maradjon, segítsen be. Egymást kisegítették a lakosok. Az az előnye megvolt a korabeli őrletőknek, hogy mindenki azt a lisztet vitte haza, amelyiket az ő terményéből őröltek. A vámot a molnárok kivették, abból tartották fenn vagy bérelték a malmot. Ebből adóztak. 1850 után a nádtetős szárazmalmokat köteles volt a molnár biztosítani. Itt az Adria Biztosító Társaság vállalt ilyet. Egy kétköveset évi 35 ft-ért. ...”5 Jászberény iratainál található az a csomó amelyből képet kaphatunk egy 18. század végén épült szárazmalom szerkezeti részeiről. A tervek szerint a szerkezet fürészmalom céljain kívül kása illetve búza őrlésre is szolgált. Feladatát a következőképpen látta el. A kerengősátor egyik oldalán egy forgótengely vezetett a fürészmalom sátorhoz. Az épületben lévő rönkasztalra helyezték a fát, amelyet a tengelyen lévő bütykök segítségével mozgatott fűrész vágott el. A kerengősátor másik oldalán két tengely haladt a malomházba ahol a malomkövek segítségével történt a gabona őrlése. A malom építéséhez a következő anyagokat használták fel, a mellékelt költségvetés szerint. 5 SZABÓ Antal: Néprajzi morzsák. In: Fejezetek Törökszentmiklós múltjából. II. köt. Törökszentmiklós, 2005. 348-350. p. 17
